A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

146 Polg. törvk. rendtartás. 564 573. §§. jogát okmányilag nem igazolta, következménye csak az lehet, hogy az alperes által fenállónak beismert tartozás összege és kamatai a hagyatéki tömeg javára fizetendőknek s annak javára birói letétbe letéteményezendőknek mondassanak ki, de a kereset elutasitására indokul nem szolgálhat. (Dt. u. f. VII. 63.) 564. §. A végrendelet bemutatása. 1. A káptalannál, mint a ptrs. 557. §. szerint fentartott hiteles helynél letett végrendelet kihirdetésére a káptalan is jogositva van, de köteles a kir. biróságnak megkeresésére, az eredeti végrendeletet átküldeni (ptr. 187. és 564. §. Dt. r. f. IX. 658.) 568. §. Leltározás. 1. A hagyatéki bíróság a hagyatéki gondnok kinevezésénél az illető felek nvilatkozataihoz kötve nincs. (Dt. II. r. f. 223. I. és II. 177.) 2. A marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla területén az ált .polg. törvk. 812. §-a szerint a hitelezőknek a hagyatékra nézve megengedett vagyonelkülönités és zárlat, az örökösödési eljárás keretébe tartozó intézkedésre lévén irányozva, ezen eljárás szabályai szerint foganatosítandó. (Dt. r. f. XV. 3.) 3. Az államtisztviselő özvegye és árvái számára úgynevezett ((halálozási évnegyed» czimén kiutalt illetmény az elhalt tisztviselő hagyatékához tartozónak nem vehető, sem annak adósságai miatt az ily illetmény végrehajtás alá nem vonható. (Dt. r. f. XIX. 37.) 571. §. 1. Habár az egyes római vagy görög kath. főpapok által haszonélvezett egyházi \ agyon hagyatéki eljárás tárgyát nem képezheti, tekintve mindazonáltal, hogy a prts. 591. §-ából kifolyólag, a hagyatéki leltárba az örökhagyó birtokában talált mindazon javak felveendők, melyek nyilvánvalóan idegen tulajdont nem képeznek és az örökösök által hagyatéki vagyonúi kijelöli étnek : az elhalt római vagy görög kath. főpap után megindított hagyatéki eljárás alkalmából, a magánvagyonnak leltározására nézve felmerült vitás kérdések iránti perrendszerü intézkedésre a bíróságok vannak hivatva. (Dt. r. f. XVI. 7.)* 2. Abból, hogy a kereseti ingatlanok az örökhagyó hagyatéka gyanánt lettek leltározva, nem következik, hogy azok az ő kizárólagos birtokában voltak. (Dt. r. f. XXVII. 29.) 3. Ha az örökösök a hagyatéki leltárból kitünőleg a hagyatéki leltár cselekvő állapotába felvett házassági óvadékot a hagyaték tulajdonául igénylik, az örökösök, miután igy örökségüknek tárgyát ezen igény is képezi, mint alperesek ezen óvadék erejéig is marasztalhatók, ez által harmadik személyek az ő netaláni erősebb jogaik megóvásában megakadályozva nem lévén. (Dt. u. f. n. ii8.) 573. §. 1. Abból, hogy valamely összeg a hagyatéki leltárban mint teher bevezetve van, nem következik, hogy a hagyatéknak oly terhét képezi, mely ellen az örökösök kifogást nem tehetnének. (Dt. r. f. XXVII. 42.)