A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

Polg. törvk. rendtartás. 541—550. §§. 141 szemle megtörtént, az ujabban kért előleges szemle elrendelésének útjá­ban nem állhat. (Dt. r. f. X. 704.) 2. Előleges szemlénél a szakértők választására kitűzött határnap el­mulasztása miatt igazolásnak helye nincs. (Dt. r. f. X. 705.) 3. Nem szolgál bizonyítékul oly elő­leges bírói szemle, mely nem a sza­bályoknak megfelelőleg eszközölte­tett, különösen ha az ismert ellen­fél — bár erre elegendő idő lett volna — meg nem hivatott. (Dt. r. f. XIII. 54.) 4. Az előleges birói szemle költségeit ha ez ennek alapján indított perben az ellenfél pervesztessé lesz, mint erre okot szolgáltató ő tartozik vi­selni, s erre az ítéletben kötelezendő. (Dt. r. f. XIX. 43.) 541. §. 1. A felperes által egyoldalulag esz­közölt előleges szakértői vélemény ügydöntőleg figyelembe vehető-e, ha az nem azon bíróság által eszközöl­tetett, melyet a prts 540. §-a szerint a perbeli eljárás illeti, sem pedig a prts 541. §-a ellenére az ellenfél a szakértők megválasztására és a szem­léhez való megjelenésre nem hivatott fel, holott felperes ellenfelét tud­hatta ? (Dt. r. f. XXVIII. 75.) VI. FEJEZET. Hivatalos bizonylatok. 543. §. Hivatalos bizonyítvány esetei. 1. Bírói hivatalos cselekvények meg­történte tanúvallomások által nem igazolható. (Dt. r. f. VI. 45.) 2. Zálogvisszaváltási perben a leszár­mazásra nézve a szolgabíró bizonyít­ványa kellő bizonyítékul nem szolgál. (Dt. r. f. X. 313.) 3. A bírósági végrehajtó az ingatlan­nak birói végrehajtás utján történt eladásáról bizonyítvány kiadására jo­gosítva nem lévén, ily bizonyítvány alapján a vevő a megvett ingatlan birtokát per utján sikerrel nem köve­telheti. (Dt. r. f. XVII. 1.) 4. Valamely hivatalos tény beigazo­lására nem az illető hivatalos közeg tanuképeni kihallgatásának, hanem okmány általi bizonyításnak lehet csak helye. (Dt. r. f. XX. 7G.) 550. §. Az aláírás valódiságáról. 1. A ptsnak 550. §-a csak az aláírások valódiságának mikénti bizonyításáról rendelkezvén, nem foglal magában szabályt azon egyéb fontos mozzana­tokra is, a melyek a végrendeletek alkotásánál előfordulnak és csak azon egyetlen egy esetben alkalmazható, ha a végrendelkező már egy előre irásba foglalt végrendeletet készen vinne a kir. j bírósághoz a végett, hogy aláírásának valódisága hitelesít­tessék, de nem alkalmazható azon esetben, ha a végrendelkező akaratát a járásbiró előtt kívánja nyilvánítani és ott kívánja irásba foglaltatni. — .Jólehet tehát az 1874: XXXV. tcz. 25. §-a szerint a járásbiró azon ese­tekben, a melyekben a kir. közjegyző helyett okiratok felvételére van jogo­sítva, a bíróságokra nézve fenálló szabályok szerint jár el: ebből nem következik az, hogy a végrendelkezé­sek felvételénél is csupán a ptrts. 550. §-ában foglalt szabályt köteles megtartani. (Dt. u. f. VIII. 145.) 2. A járásbíróságok közvégrendele­tek felvételére kivétel nélkül jogosit­vák. — A közvégrendeletek felvéte­lénél a jbiróságok az 1874: XXXV.

Next

/
Oldalképek
Tartalom