A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

138 Polg. törvk. rendtartás, nov. 81-88. 4. Jóllehet elsőrendű felhívott alpe­res a neki szabályszerűen kézbesített felhívásra sem nyilatkozatot nem adott, sem számadását elő nem ter­jesztette, mindazáltal, ha a felhívási kereset szerint a számadás mindkét felhívottól ugyanazon közös jogügy­let alapján követeltetik és másod­rendű felhívott részéről a felhívásra a nyilatkozat beadatott: semmis az oly ítélet, mely szerint elsőrendű alpe­res e kereseti összegben marasztalta­tik, másodrendű alperes pedig szám­adásának záros határidő alatti be­nyújtására köteleztetik. Az ily ítélet megsemmisítendő azért, mert ily esetben elsőrendű felhívott ellen nem hozható marasztaló ítélet, ha­nem az 1X68 :LIV. tcz. 112. §-ához képest elsőrendű felhívott a szám­adási kötelezettség kérdében a véde­lemhez csatlakozottnak tekintendő s igy az 18S1 : LIX. t.-czikk 83. §-a elsőrendű felhívott ellenében még nem alkalmazható, hanem másod­rendű felhívottnak nyilatkozata fö­lött megtartott tárgyalás folytán a számadási kötelezettség kérdése a távol maradt elsőrendű felhívottra nézve is végzésileg eldöntendő, meg­semmisítendő az ily ítélet továbbá azért is, mert oly két különböző kér­dés, melyeknek, egyike (számadási kérdés) végzésileg (82. §.), másika pedig (marasztalás) itéletileg (83. §.) volna különben is eldöntendő, együt­tesen ítélet alakjában el nem dönt­hető. (Dt. u. f. VHI. 118.) 5. Felhívási perben felhívás iránti viszonkeresetnek helye nem lehet. (Dt. u. f. XVII. 32.) 6. Merőben szabályellenes és meg­semmisítésre okot nyújtó az eljárás, ha számadási perben felhívó folya­modására tárgyalás rendeltetik, azu­tán az észrevételek beadására határ­idő, és az észrevételekre adandó fel­világosítás végett jegyzőkönyvi tár­gyalás tűzetik ki, a helyett, hogy miután a számadás beterjesztetett, felhivónak a kifogásait tárgyazó ke­reset beadására ujabb határidő kitü­zetett s ennek megfelelő további eljárás alkalmaztatott volna. (Dt. u. f.'XV 42.) 7. Számadási viszony fenforgása ese­tében a számadás követelhetésére jogosított fél nem kötelezve, hanem jogosítva van arra, hogy igényét fel­hívási keresettel érvényesítse, a mi­ből az következik, hogy az, ha köve­telését számszerűleg megállapítható­nak tartja, azt felhívási kereset mel­lőzésével más uton is érvényesítheti. (Dt. u. f. XXIII. 3.) 8. Az 1881 : LIX. tcz. 81. és 84. §§-ainak czélja és rendeltetése azr hogy a számadásra kötelezett ebbeli kötelezettségének teljesítésére vona­kodás esetén kényszeríthető legyen, alkalmazhatóságuknak előfeltétele te­hát, hogy a számadásra kötelezett számadást adni vonakodjék. Ha azon­ban a számadást már bíróságon kívül átadta, a számadásnak a bíróság előtti ujabb előterjesztése az esetben sem kérhető, ha a másik fél annak tételeit el nem fogadja, minthogy ezen körül­mény csak arra adhat alapot, hogy a számadást a törvény rendes utján megtámadja és a jogosulatlanul visz­szatartottt pénzösszeget tőle köve­telje. (Dt. u. f. XXV. 12.) 522. §. Holtnak nyilvánítási eljárás. 1. Holtnak nyilvánítási eljárás, mi­dőn a kázassági végelválás czéljából kéretik, nem azon törvényszék előtt indítandó, melynek területén az el­tűnt házas fél utolsó rendes lakása, hanem ott, hol a házastársaknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom