A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

124 ván a kir. tábla ezen tárgyra nézve ítéletre utasította. Ha már most az eljáró járásbiró, mielőtt a kir. tábla Ítélete jogerőre emelkedett volna, ennek a kérdéses tárgyra nézve tett határozata folytán ezen tárgyról ítéletet hozott, s ezen ítélet kihirdetését a k. tábla ítéletének kihirdetésével hozta kapcsolatba és ekkor vette be a peres felektől a kir. tábla ítélete ellen a felebbezés bejelentését: az ily eljárás ííltal az 1881. t.-cz. 39. §-ának a) p. alatti hivatalból figyelembe veendő semmiségi esetet követ el. (Dt. u. f. n. 108.) 2. Ha behajtott összeg kiadása iránti perben panaszlott ügyvéd semmiségi panasznak czimzett beadványban az alsófoku bíróság eljárását panaszló kereshetőségi hiányból kéri megsemmisíteni : a felsőbíróság felülvizsgálhatja-e az ügyet érdemileg ? (Dt. u. f. ÜL 83.) C) pont. 3. Eltérés az ügyvédi rendtartás 58. §-ában kijelölt bíróság illetékességétől. 1871- :XXXIY. t.-cz. 58. §. (Dt. u. f. VIII. 137.) 4. A kisebb polgári peres ügyek bíróságának illetékessége alá tartozó ügyekre nézve a birói illetőségtől való eltérésnek helye nincs; az ily ügyben a rendes biróságok által hozott ítéletek tehát az 1881 : LIX. tcz. 39. §-ának c) pontja alapján hivatalból megsemmisíttetnek. (Dt. u. f. X. 160.) e) pont. 5. Hivatalból észlelendő érdekeltségi esetet képez-e az, hogy a bíróság oly perben ítélt, melyben azon bíróság elnöke a felperes ? (Dt. u. f. II. 156.) f) pont. 6. Mennyiben képez semmiségi okot a kereset azon fogyatkozása, hogy felperesek nem valamennyien névszerint, hanem részben csak összesítve lettek megnevezve és hogy a kérelemben kitüntetve nem lett, hogy a követelt egész összegből mindegyik felperes minő részt vesz igénybe. (Dt. u. f. IX. 135.) h) pont. 7. Azon körülmény, hogy alperes fél a periratoknak a másodbirósághoz lett felterjesztéséről csak a másodbirósági ítéletnek meghozatala után értesíttetett és így a pernek előadásán jelen nem lehetett, egymagában véve oly alaki sérelmet, mely miatt a másodbirósági Ítélet megsemmisítendő volna, nem képez. (Dt. u. f. VII. 142.) i) pont. 8. Jogi személy törvényes képviselőjének mellőzése. (Dt. u. f. VIII. 15.) 9. Ha kiskorúak a közgyám személyében vonatnak perbe, ezen egész eljárás, — az 1881 : LIX. §-ába ütközvén — valamint az ítéletek megsemmisítendők. (Dt. u. f. XI. 171.) o) pont. 10. Hivatalból figyelembe veendő semmiségi ok forog fen, ha az alsóbiróság a felperesi kereset elbírálásánál egyben az alperesi viszkereset felett érdemileg is ítélt és az alperest a viszkeresetre nézve a rendes per útjára is utasította. (Dt. u. f. II. 133.) 11. Ha a fél az ítélet kihirdetése alkalmával az ellen szóval felebbezést jelentett be, azon körülmény, hogy az utóbb írásban beadott felebbezési indokok a törvény által előirt alaki kellékekkel nem bírnak, nem vouja maga után azon következményt, hogy a felebbezés átalában visszautasittassék, hanem csak azt, hogy az ügy egyedül a bejelentett szóbeli felebbezés folytán az Írásbeli indokok tekintetbe vétele nélkül vizsgálandó meg. Ügvvédi ellenjegvzés hiánya. (Dt. u. f. IV. 177.)