A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

Polg. törvk. rendtartás. 247-248. §§. 111 tárgyalandó és eldöntendő, következve a felett, mint az ujitott per •érdemének egyik része felett, minden esetben csak itélet alakjában lehet határozni: ennélfogva oly esetben is, ha a kir. tábla az elsőbiróságnak a perujitási kérelmet megtagadó Ítélete megváltoztatásával a perújításnak helyt ad, s az elsőbiróságot az ujitott per érdemének eldöntésére utasítja: ebbeli határozatát nem végzés, hanem itélet alakjában tartozik meghozni. (Dt. r. f. X. 722.):;: í). A hiányos keresetnek kiigazítása végetti visszaadása, a jelenleg érvényben levő ptrs szerint sem tekinthető perrendellenes intézkedésnek. (Dt. r. f. XI. 26.) 10. A letétel nem birói határozat alapján, hanem a fizetési kötelezésben álló fél önelhatározásából történvén, a kíutalványozásnak is csak perenkivüli uton, a letevő által előlegesen kijelölt feltételek beállta esetében lehet helye. (Dt. r. f. XXV. 35.) 11. A perköltség felett, melyhez az illetékesség kérdésében felmerült költség is számítandó, az érdemleges határozatban kell intézkedni. (Dt. u. f. XXII. 16.) 247. §. A határozat indokolása. 1. Ha a biró ugyanazon egy ügyben valamely előbb hozott, de felsőbiróságilag megsemmisített határozatát az elrendelt kiegészítés után is fenntartandónak találja, az ujabb határozat hozatalakor azt egész lényegében önállóan kifejteni tartozik. (Dt. r. f. I. 20, I. és II. 16.)* 2. Az oly másodbirósági határozat, mely az elsőbirósági határozatot minden indokolás nélkül helybenhagyja, szabálytalan ugyan, de nem semmis. (Dt. r. f. III. 3Ö7.) 248. §. A határozat terjedelme. 1. Nem terjeszkedik a kereseti kérelmen tul azon itélet, mely szerint oly esetben, midőn a kereset valamely ingatlan vagyon egy meghatározott hányadrészének természetbeni kiadatására van irányozva, felperes ebbeli keresetével ugyan elutasittatik, de a kereseti vagyonban, a kereseti kérelemhez képest meghatározott hányadrészben alperesseli közös birtoklási joga kimondatik, s illetőleg alperesek őt a közös birtoklásba bocsátani köteleztetnek. (Dt. r. f. X. 288.) 2. A kereseti kérelemnél kevesebb minden esetben megitélhető lévén, ha a kereset a törvényes örökrész kiadására van intézve, s ennek hely nem adatik, a kötelesrész kiszolgáltatása megitélhető azon esetben is, ha ennek megítélése a keresetben még esetleg som kéretett. (Dt. r. f. XIV. 206.) 3. Nem tekinthető a kereseti kérelmen való túlterjeszkedésnek ha felperes az ingatlan birtok átadását kéri, s a birtok zár alatt lévén a bíróság felperest a zárlat feloldásának kérhetésére jogosítja fel. (DL r. f. XVII. 8!).) 4. Bizonyos ingatlanok fele részének az örökösökre feltétlen átíratása iránti kérelemben a tulajdonjog elismerése iránti kérelem is szükségkép benfoglaltatván : az ily irányban hozott ítéletben, s kereseti kérelmen túlterjeszkedés esete fenn nem forog. (Dt. r. f. XXIII. 16.) 5. Azon kérelemben, hogy valamely ingatlan feltétlenül írassék át, a tulajdonjog elismerése iránti kérelem is szükségképen benfoglaltatik. (Dt. r. f. XXIII. 30.) 6. Alperes kifogásai többszöri tárgyalásra adván okot, az ezáltal okozott