A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)
7S Polgári törvénykezési rendtartás. Ili—il'-J. §§. szerződési jogügylet kifolyását, mely önmagában a fizetési kötelezettség jogalapjának minden további kimutatása nélkül keresetjogot nvujtana. (R. f. XXIII. 3.) Köztörvényi uton a váltóbirtokosnak a váltó kibocsátója ellen csak abban az esetben és csak annyiban van keresetjoga, a mennyiben a váltó értékében részesült. (H. f. XXIV 18.) Valamely, a váltótörvényszék illetősége alá nem tartozó váltón alapuló követelés valósága és fennállása ellen tett kifogással szemben a hitelezőt terheli a követelés fennállásának, illetve annak bizonyítása, hogy az adós a váltóban kitett értéket megkapta. (U. f. XXI. 73.) Ha váltó köztörvényileg pereltelik be, a kibocsátó és forgató kezeseknek lévén tekintendők, fizetésre csak akkor kötelezhetők, ha kimutattatik, hogy a főadós vagyontalan. (R. f. XII. 164.) Ha a váltó köztörvényi uton pereltetik be, az adósok egyetemleges kötelezettségének megállapításánál nem a váltójogi, hanem az anyagi magánjog szabályai szolgálnak zsinórmértékül. (R. f. X. 295. 2.) A váltóhitelezőnek joga van az élnem évült váltót köztörvényi uton perelni. (U. f. XXIX. 05.) A\áltóra az elfogadói aláírás mellé vezetett és aláirt fizetési kötelezés köztörvény szerint kézfizetői kezességet tartalmaz, mely az aláiró ellenében egyetemleges fizetési kötelezettséget állapit meg, melynek ellenkezőjét az aláiró tartozik bebizonyítani. (U. f. VI. 126.) Ha oly váltó, mely férj és nőre van intézve, s mindkettő által aláírva, köztörvényi uton bepereltetik, azon vélelem foglal helyt, hogy a nő is a fizetési kötelezettség jeléül irta alá a váltót, s igy annak ellenkezője általa bizonvitandó, ellenesetben elmarasztalandó. (R. f. X. 295. 1.) 171. §. Az okirat valódiságának bizonyítása.* A kötvény valódiságának tagadása esetén a valódisáli bizonyításának terhe azon esetben is a kötvényre hivatkozó felet illeti, ha e kötvény alapján a zálogjog bekebeleztetett. (R. 1. XV. 40.) A kötelezvény valódiságát kétségessé teszi, ha az írástudó ember azt csak kézjegyével látta el, s ennek magyarázatául ellentétes állitások és vallomások forognak fenn. A kötelezvény valódiságát magában még nem állapítja meg az, hogy az adós a követelés zálogjogi bekebelezése ellen törvénves lépéseket nem lett. (R. f. XXV 35.) A kötvény valódiságának tagadása esetén a valódiság bizonyításának terhe azon esetben is a kötvényre hivatkozó felet illeti, ha e kötvény alapján a zálogjog bekebeleztetett. (R. f. XV. iO.) 172. §. ** A magánokirat, bármely alakban van kiállítva, a kiállító ellen mindig bizonyít, ha valódisága kétségbe nem vonatott vagy bebizonyíttatott, A nem ügyvéd részére szóló meghatalmazást * L. a 167 169. i-oknál közölt eseteket. ** L. a váltóeljárásnál közöli határozatokat is.