A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

Polgári törvénykezési rendtartás. 153. §. 67 telt valamely készpénzbeli kiadást nem az ügyvéd fedezte, az ezt állitó fél tartozik ebbeli állítását bebizonyí­tani. (R. f. XVIII. 22.) Ha valaki azt, hogy kezességet vál­lalt, elismeri, de azt állítja, hogy az bizonyos, már lejárt időhöz lett kötve, ez utóbbi körülményt ő tartozik bizo­nyítani. (R. f. XVII. 56.) Az egyetemleges kötelezettség, ha a követelés alapjául szolgáló okmány­ban nincs is kikötve, megállapítandó, ha az egyetemlegesen kért maraszta­lással szemben az adósok a per során egyetemleges kötelezettségüket két­ségbe nem vonták. (R. f. XVII. 56.) Aki az alakilag érvényes végren­deletet megtámadja, azt terheli a bizonyítás kötelezettsége arra nézve, hogy a végrendelet a törvény által előirt kellékekkel nem bír. (R. f. XVII. 64.) Ha valamely tél a bizonyítás terhét önkényt magára vállalja, annak nem sikerülte esetén a következményeket épen ugy szenvedni tartozik, mintha a bizonyítás törvény szerint őt ter­helte volna. (R. f. XVII. 23.) A bizonyításra kötelezett felet ebbeli kötelezettségétől fel uem menti az a körülmény, hogy ellenfele őt a bizo­nyítandó tényre nézve főesküvel kí­nálta meg, miért is ily esetben a fő­eskü melíőztével a bizonyításra köte­lezett fél feltétlenül marasztalandó. (R. f. XIX. 4.) Ha valaki illetéktelenül fizetett ösz­szeg visszafizetése iránt indított kere­setét arra alapítja, hogy többet fizetett, mint a mennyivel a felmutatott köt­vény szerint alperesnek adósa volt, ezt az állítását, illetve azt, hogy töb­bel nem tartozott, mint a mennyit fizetett, ő tartozik bizonyítani. (R. f. XVII. 4.) Feltételhez kötött kötelezettség tel­jesítésére irányzott perben a feltétel bekövetkeztét a teljesítést követő fél tartozik bebizonyítani. (R. f. XVI. 44.) Rirtokátruházás iránt megtörtént szóbeli egyezségnek bizonyítékául nem tekinthető azon tény, mely sze­rint a mindkét részről érdeklett felek egy általuk aláirt kérvénynyel a telek­könyvi hatóságnál az átruházott bir­tokra nézve a tulajdonjog bekebele­zését kérelmezték, ha a per során az átruházók ugy az átruházás tényét, valamint azt is, hogy a kérvény tar­talma előttük tudva lett volna s az való lenne, tagadták. (R. f. XII. 86.) Ha az eladó által a vevő ellen indí­tott perben a vevő főesküt tett arra, hogy az árut a megrendelést bemondó utazónál meg nem rendelte, ugy az utazó elleni kártérítési perben őt ter­heli a bizonyítás arra nézve, hogy a megrendelés tényleg megtörtént. —• (III. f. I. 3.) A ki a telekkönyvi tulajdonossal szemben oly kötelező szerződést vitat, melynél fogva a tulajdonjog őt illeti, az ezen szerződés létesültét bizonyí­tani tartozik. (Ili. f. I. 10.) 153. §. Vélelmek. A gyermek szülei örökösének levén vélelmezendő, midőn a gyermek szü­lei adósságaért bepereltetik, annak bebizonyítása, hogy a szülei örök­ségből kizáratott, őt terheli. (R. f XI. 18. 1.) A követelés elengedése jogilag vé­lelmezhető nem lévén, ki annak el­5*

Next

/
Oldalképek
Tartalom