A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)
Polgári törvénykezési rendtartás. 100. §. árányositási ügyekre is kiterjesztetett, s e szerint ugyanazon birtokbiróság itél az úrbéri és a polgári ügyekben, a törvényszékek illetősége ellen az ügy természete miatt emelt kifogásnak helye nincs, de miután úrbéri ügyekben külön eljárás létezik, azon kifogás, hogy az ügy úrbéri útra tartozik s ekként úrbéri eljárás szerint intézendő el, valamint az eme kifogás felett hozott határozat ellen a törvényszabta jogorvoslatok érvényesíthetők. (R. f. VII. 530.) Az újított perben az alapperben eljárt bíróság illetékessége elleni kifogások nem érvénvesilhetők. (R. f. IX. 669.) Az illetékesség megállapítása esetében a költség iránti intézkedés a végitéletre tartandó fenn. (U, f. XXXII. 103.) Az illetékesség kérdésében alperes mint ügy vesztes terhére megállapított költség függetlenül a per érdemének kimenetelétől, alperest terheli és igy semminemű czimen az érdemleges Ítélettel felperes ellenében meg nem állapitható. (U. f. XXXVI. 57.) (ily határozat, melylyel nem a per érdeme, hanem kizárólag a bírói hatáskör és illetékesség kérdése döntetik el, nem ítélet, hanem végzés alakjában hozandó meg. (U. f. XXX. 120.) Semmiségi ok, midőn a tárgyalt illetékességi kérdés felett bírói határozat nem hozatik, hanem az ügy érdeme döntetik el itéletileg. (Bpesti Tábla, u f. XXVI. 120.) Ha a bírói hatáskör és egyszersmind a helyi illetőség ellen kifogás tétetik, elsősorban a helyi illetőség kérdése bírálandó cl. (Bpesli Tábla, u. f. XXIX. 319. 1.) Az 1881 : LIX. tcz. 15. S-ának utolsó bekezdése nem ugy alkalmazandó, hogy az Ítélet érdeme ellen is kell felebbezni, hanem hogy az Ítélet hozatala után csupán az illetékesség ellen emelt kifogást elvető határozat ellen is élhet jogorvoslattal alperes. 186S : LIV. tcz. 39. §. és 1881. évi LIX. tvczikk 39. §. d) pont. (Bpesti Tábla, u. f. XXVIII. k. 323. 1.) A per felvételére személyesen megjelent fél a pertárnok által ügyvédvallásra utasíttatván, az annak nevében, az ujabbi perfelvételi határidőben beadott illetőségi kifogás — figyelemmel a prts 87. §-ra nem tekinthető elkésettnek. (Bpesti Tábla, u. f. XX1V.353. 1.) 100. §. / nnepnapra idézés. A meg nem jelenés folytán marasztaló ítélet ellen alperes az alapon, hogy ünnepnapjára idéztetett, holott az esel sürgős nem volt, sem perorvoslattal, sem igazolással nem élhet, (Bpesti Tábla, á. f. XXIX. k. 326. 1.) A személyes megjelenésre idézett és meg nem jelent fél ellen a 100. értelmében marasztaló ítélet nem hozathatik, midőn azon félnek meghatalmazott képviselője megjelenvén, az első izben védekezett, másod ízben pedig jogos alapon halasztást kért. (Bpesti'Tábla. u. f. XVI1. 172.) Az 1898. évi V. tcz. állal április havának nemzeti ünneppé nyilvánított 11-ik napjára a jogcselekvényeknek e napra eső teljesítése tekintetében a vasárnapok és közönséges ünnepnapokra mint törvényes szünnapokra fenálló jogszabályok alkal-