A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

86 Polgári törvénykezési rendtartás. 80—86. §§. alá eső személy van jogosítva és ezeknek minden netáni változásnál megkívánandó ujabbi kijelölése, va­lamint a fennebbiekhez képest nin­csen előírva, ugy nyilván az illető ügyek rendszeres folyamának nehe­zítésével járna: oly esetekben, me­lyekben felperesként valamely czég i szerepel, ennek megnevezése elég­séges és a képviselő névszerinti ki je­lölésének mellőzése semmiségi esetet nem képez. (R. f. XIII. 13.) Kereskedelmi czég perbe vonása esetén az idézés átvételére hivatott czégtag megjelölése nem szükséges. (Kassai Tábla, 111. f. XYÍ. 17.) A kit mint valamely czég tulajdo- I nösát támadnak meg keresettel, az meg nem jelenése esetén beismeri azt, hogy ő azon czégnek tulajdonosa, minélfogva azon tény akkor is való­nak tartandó, ha az Ítélet ezt tüze­tesen ki nem fejezte. (U. f. XXX. 126.) Azon körülmény, hogy felperes az alperes czéget megnevezett czég­tulajdonosa személyében idézi perbe és a per során kiderül, hogy a meg­nevezett személy a czégnek nem tu­lajdonosa, hanem czégvezetője: nem szolgál okul a kereset visszuatasitá­sára. Miután a czégvezető a keres­kedelmi törvény 38. §-a értelmében jogosítva van a czéget bíróság előtt képviselni, a kereset a fenti hibás megjelölés daczára törvényes jogha­tálylyal kézbesítettnek tekintendő és ha az ilykép megidézett alperes a per érdemére nézve védekezését előter­jeszti, nincs akadály arra nézve, hogy a bíróság a per érdemében határoz­zon, (ü. !'. XXXVI. 102.) Hagyaték képviselete* A budapesti kir. Ítélőtábla terüle­tén ügygondnok által képviselt ha­gyaték, mint jogi személy ellen per nem indítható. (R. f. IX. 645.) A hagyatéki gondnoktól nem lehet megvonni azon jogosultságot, hogy az általa kezelt hagyatékot a bírósá­gok előtt képviselhesse oly ügyek­ben, melyek a hagyaték kezeléséből erednek. Nem képez semmiségi esetet, ha a hagyaték kezelésére rendelt gond­nok megrendelése folytán készült munkálatok árának megtérítésére irányzott kereset nem az örökösök, hanem a hagyatéki gondnok ellen intéztetett. (R. f. XXIII. 15.) 85—86. §§. (nov. 11. és 12. §§.) / Tgyvédi képviselet. • Ügyvédi ellenjegyzés hiánya miatt a beadvány nem utasítható vissza, ha a beadványunk csak első példá­nya is az ellenjegyzéssel el van látva. (Ű. f. X. 24.) Szabálytalan ugyan, hogy az eljáró bíróság az 1881 : LIX. tcz. 11. §-a utolsó pontjának meg nem felelő alakban benyújtott felebbezést kija­vítás nélkül elfogadta és a fenforgó hiányt a másodbiróság sem pótoltatta ki, ez azonban nem képez oly lénye­ges formasértést, mely miatt a má­sodbiróságnak Ítélete az idézett tör­vény 43. §-a alapján megsemmisít­hető lenne. (II. f. XII. 72.) Ha a felfolyamodás a hagyatéki tárgyalás folytán az ingatlan hagya­téknak telekkönyvi átírása tárgyában hozott végzés ellen van intézve, ezen

Next

/
Oldalképek
Tartalom