A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

Polgári törvénykezési rendtartás. 69- 70. §§. tatását, mely az 1868. évi LIV. tcz.­nek 68. S-ába ütköznék, következ­tetni nem lehet, d f. XIII. 17.) A kereset jogalapja megváltoztat­ható nem lévén : ha per során az de­rül ki, hogy felperesnek van ugyan alperes ellen követelése, de nem azon jogalapon, melyre keresetét fektette: keresetével elutasítandó. (R. f. XII. 152.) Habár felperes keresetében áruk vételárának megfizetését kéri, válasz­iratilaii tett azon kijelentése, hogy a kereseti követelés az áruknak alperes veszélyére történt eladása következ­tében felmerült árkülönbözet — jog­alapváltoztatást nem képez akkor, ha magából a keresethez csatolt könyv­kivonatból kitűnik, hogy a kereset alapját nem vételárhátralék, hanem árkülönbözet képezi. (U. f. XXII. 128.) Nem szolgálhat felperes kereseté­nek elutasítására indokul, hogy felpe­res keresetét kölcsönről kiállított adóslevélre alapította, a per során pedig beismerte, hogy a követelés nem kölcsön czimén, hanem más jogczimen alapul. (U. f. VII. 92.) Felperes azzal, hogy a fizetésre irányzott kereseti kérelmét a tárgya­lás folyamán elejtve, alperest annak tűrésére kérte kötelezni, hogy köve­telése a megjelölt ingatlanokból elé­gíttessék ki, nem \ áltoztatta meg a kérelem jogalapját, hanem a kereseti kérelmet szállította lejebb, a mi a ptrtás 68. §-ának rendelkezésébe nem ütközik, (ü. f. XXXVI. 76.) 09. §. Felperesnek a keresettől való elál­lása az érdemleges védelemnek elő­terjesztése előtt nem tekinthető a perrendtartás 70. §-ában szabályozóit perletételnek, hanem a perrendtar­tás 69. §-ában megengedett oly egy­szerű visszavételnek, a melynek da­czára a pernek tárgya perújítás nél­kül külön és önálló perrel s más ille­tékes bíróság előtt ismét követelhető. 70. §. Pertetétel. Ha a per alperesnek helytelen kép­viselet mellett lett perbe idéztetése folytán tétetett le, felperes a kerese­tet perújítás nélkül is újból megindít­hatja: (R. f. IV. 348.) Az esetben, ha felperes kereseté­től a főügyre nézve eláll, de a költ­ségek tekintetében azt fentártja, az ezek iránti határozat Ítélet alakjában hozandó meg. (R. f. IX. 673.) Az árvaszék jogosítva van a kisko­rnak gyámja által gyámhatósági en­gedély nélkül folyamatba tett peri. azok érdekében letenni s annak be­szüntetését követelni. (R. f. XI. 23.) Valamely ügy elintézésének hatá­rozott időre való elhalasztását tár­gyazó kérelem elállási nyilatkozatnak nem tekinthető s annak alapján az érdemi elintézésre váró csődnyitási ügy megszűntnek ki nem mondható. (R. f. XXIII. 37.) Ha felperes a per tárgyalásánál a pert leteszi, a költség viselésére is ő kötelezendő. (R. f. XXV. 56.) Perletétel elsőbirósági ítélet meg­hozatala után nem bír hatálvlyal. (III. f. IX. 90.) A peres felek az ítélet által meg­állapított jogaiktól elállhatnak és a

Next

/
Oldalképek
Tartalom