A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

36 Polgári törvénykezési rendtartás. <Jv2—53. §§. 15-én 8688. sz. a. kibocsátott igazságügyi miniszteri rendelet értelmében helyesbittessék. (III. f. IV. 7.) Sem a sommás eljárásról rendelkező 1893 : XVIII. tcz., sem az 1868 : LIV. és az 1881 : LIX. tcz. nem tartalmaznak oly rendelkezést, mely a különben sommás perutra tartozó peres ügyeknek rendes uton való tárgyalását feltétlenül kizárná. Ha alperes a bíróság illetékessége ellen kifogást nem emelt, amennyiben oly eset, melyre nézve a perrendtartás 8. és 53. §-ai értelmében a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nincs fen nem forog: a perrendtartás 51. §-ánál fogva a nem illetékes biró is illetékessé válik. (III. f. XVI 144.) Az 1868. évi LIV. tez. 51. §-a első bekezdése értelmében a kir. törvényszék, mint a rendes perek birája jogosítva van ugyan az olyan keresetet, a mely kereset tárgyának értéke szerint a sommás eljárásra tartozik, hivatalból visszautasítani, ezzel a jogával azonban a kir. törvényszék általában csak a perfeh ételre határidőt tűző s arra a feleket megidéző végzés meghozataláig, azontúl pedig csak abban az esetben élhet, ha a trdts 8. és 53. ^-aiban meghatározott és a rendes birói illetőségtől való eltérhetést kizáró esetek valamelyike fenforog, ellenben a perfelvételre határidőt kitűző s arra a felek megidézését tartalmazó végzés meghozatala után, ha a 8. és 53. §-okban meghatározott esetek fen nem forognak, a kereset többé hivatalból vissza nem utasítható. (Kassai Tábla, III. f. XVIII. 4.) 52. és 53. §. Eltérés megengedése és tilalma " illetékességtől. •ndes Valamely birói illetékesség érvényes kikötése oly megállapodást képez, melytől a szerződő felek egyoldalulag el nem térhetnek. Ily kikötés; nem csak jogot ad ily bíróság előtti felléphetésre, hanem el is zárja az. illetőt attól, hogy ellenfelét illetékes személyi bírósága előtt megtámadhassa. (Bpesti Tábla, u. f. XVIII. 153.) A szerződésileg kikötött birói illetékesség a magát annak alávetett személv halálával meg nem szűnik, hanem örököseire is kiterjed. (Bpesti Tábla u. f. XVIII. 158.) Az a szerződési kikötés, mely szerint a felek egy eleve kijelölt bíróság illetékességének vetik alá magukat, mindkét fél érdekében kikötöttnek lévén tekintendő, attól egyoldalulag egyik fél sem térhet el. (III. f. XVII. 25. Azonos : Bpesti Tábla, u. f. XXIX. 321. I.) A ptrs 52. ,^-ában megengedeti szabad biróválasztási jog nem vonatkozik az ügybiróságokra is, hanem csak rendes polgári bíróságokra, a ptrs 53., 54. és 55. §§-aiban foglalt megszorilással. Ellenkező értelmű társulati szabályok, melyek törvénybe iktatva nincsenek, íigvelembe nem vehetők. (R. f. IV. 340.) Az irott hitbér mint az elhalt férj hagyatékát terhelő követelés nem tartozik azon keresetek közé, melyekre nézve a ptrtás 8. és 53. §-ai értelmében a bírói illetőségtől eltérésnek helye nem volna. (U. f. XXX. 81.) Nem bír joghalálylyal az olyan ki-