A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

Polgári törvénykezési rendtartás. 6—8. §§• A ptr. szerint elintézendő ügyekben előadó csak a szavazati joggal felruházotl biró lehet; e szerint a törvényszéki jegyzőnek előadókénti közreműködésével hozott határozat, semmis. (R. f. VII. 552. és IX. 649.) A törvényszék, mint telekkönyvi hatóság előtt indított keresetekben is, a telekkönyvvezető mint előadó a határozatok hozatalánál részt nem vehet. (R. f. IX. 626.) <í. §• Birói határozat meghozatalának formája. Az előadói vélemény az által hogy ahhoz a birák többsége hozzájárul, az elnök kijelentése nélkül még határozattá nem emelkedvén: nincs eltiltva, hogy a birák meghallgatása után az elnök saját véleményét nyilvánítván, az előbb szavazott birák ahhoz csatlakozzanak, s a határozat az ekkép alakult vélemény szerint mondassák ki. (R. f. XXIII. 25.) II. fej. Birói hatáskör. A birói eljárás megindítása. Tekintve, hogy a telekk. rendtartás I. r. szerint indított telekk. kiigazítási kereset felett a ptr. szabályai szerint kell eljárni, s hogy a ptr.-ban, illetőleg a telekk. rendt. I. részében határozottan kijelölt eseteken kívül, a biró hivatalból el nem járhat, a felebbviteli bíróság az alsóbiróság Ítéletét felebbező hátrányára hivatalból akkor sem változtathatja meg, ha azt a telekk. rendtartással teljesen össze nem egyeztethetőnek tartja is, ellenkezőleg eljárása semmis. (R. f. VIII. 008.) 8. §• Mely ügyek tartoznak birói útra ? Általános szabá/t/ok. Általános jogszabály, hogy minden vagyonjogi követelés, melynek érvényesítését a törvény külön hatóság elé nem utasítja, a rendes, vagyis birói uton érvénvesithető. (U. f. XXXVII. 85.) Általános jogszabály, hogy minden vagyonjogi követelés, melynek érvényesítését a töi'vény külön hatóság elé nem utasítja, a rendes, vagyis birói uton érvényesíthető. Tekintve pedig, hogy az 1876. évi XIV tcz. az ebben megjelölt közigazgatási hatóságok eljárása által okozott károknak közigazgatási uton leendő érvényesítése iránt nem tartalmaz rendelkezést, az ily kártérítési kereset birói útra tartozik. (III. f. VI. 72.) Polgári kereset érdemleges elbírálásának az, hogy alperes cselekménye miatt büntető eljárás van folyamatban, akadályul nem szolgálhat akkor, ha a kereset a panaszolt cselekménynek nem büntetőjogi beszámítására van alapítva, a magánjogi mérlegelés a polgári bíróság feladatát képezvén. Áz 1880 : XXII. tcz. 80. §-a szerint a községi elöljáróság elleni kártérítési keresetek akkor tartoznak a polgári bíróság elé, ha a felmerült kár nem volt szabályszerű jogorvoslat utján elhárítható, ha továbbá a cselekvés jogtalan vagy illetéktelen volt, ha végül az elöljáróság szándékosan vagy vétkes gondatlansággal járt el. (U. f. XXIX. 57.)