A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

tétében a perrend szabályaihoz nincs hogy a nyertes fél részére elsőbirókötve. (ü. f. XXXIII. 30.) ságilag megállapitotl perköltségből A tőzsdebiróság semmiséget kövei mii ven összeg essek ;iz ügyvesztes el, ha annak bizonyítására, hogj az fél terhére. (U. f. XXXVIII. 143.) ügylet a tőzsdén köttetett, a főesküt Semmiséget képez, a tőzsdeelfogadván, hatáskörét főeskütől fel- biróság felperesi a tárgyalás során lételezetten állapítja meg. (Bpesti módosított keresetének írásban leendő Tábla, u. f. XXI. 190.) újbóli előterjesztésére ulasilja. A tőzsNoha a tőzsdebiróság szabadon debiróságnak nincs joga. az ellenmérlegelheti a bizonyítékokat, mégis beszéd után módosított keresetet egyolyan esetben, midőn a kötlevél alá- szerűen félretenni s nj kereset boirásának valódiságára nézve bizonyi- ! adását rendelni. (Bpesti Tábla, u. f. ték egyáltalán nem lelt szolgáltatva, (XXIII. 179.) a felsőbíróság megítélhet esküt az A tőzsdebirósági Ítéletnek a viszonaláirás valódiságára, meri itt a meg- keresetre ki nem terjedése s valamely tagadott névaláírás csak a bizonyítás hivatkozott egyénnek ki nem hallgattárgyát képezte és a felsőbíróság nem tatása felfolyamodás alapjául nem a bizonyíték mérlegeléséről, hanem szolgál. (Bpesti Tábla, u. f. XXI. 189.) a bízom itási mód alkalmazásáról ha- A tőzsdebiróság Ítélete ellen csak az tározott. (III. f. VT. 74.) 1881: LIX. lez. 96. §-ában tüzetesen Az 1881 : LIX. tcz. hatályba lépte felsorolt alaki sérelmek miatt van felóla állandóan követett birói gyakor- folyamodásnak helye.(U.f.XXXVIl.51.) lattal meg lévén állapítva, hogy az A kir. tábla azon végzése ellen, idézeti törvény 94. S-ában említett melylyel a tőzsdebiróság határozatákülön bíróságok eljárásaikban általá- nak megváltoztatásával ennek illeban, különösen pedig az illetőségű- (ékességéi megállapította, van telket megállapító tények bizonyítása folyamodásnak helye. (U. f. XXIII. 24.) tekintetében is jogositvák az eskü Tőzsdebirósági Ítélet megsemmisiáltali bizonyítást belátásuk szerint ! tésére az 1881 : LIX. tcz. 96. §-a g) alkalmazni, ebből a törvény ellenkező i pontja alapján indokul csak az szolrendelkezésének hiányában oksze- j gálhat, ha a biróság a tárgyalásnál rüen következik, hogy a felebbviteli ! előterjesztett kérelmen, nem pedig ha bíróságok is kell, hogy jogosítva le- í a kereseti kérelmen terjeszkedett tul. gyének azokban az esetekben, me- (Bpesti Tábla, u. f. XXIX. 338.) Ívekben az idézett tcz. 95. és 96. §-ai Tőzsdebiróság elolt folyó perekben értelmében bíráskodni hivatvák, a az eskületételi halárnap elmulasztása bizonyításnak ezt amódját alkalmazni, miatt igazolásnak nincs helye (1881 : a nélkül, hogy e tekintetben a per- LIX. tcz. 97. §.) és e tekintetben nem jogban a rendes bíróságok előtli el- lesz különbségei az, vájjon a tőzsdejárásra vonatkozólag megállapitotl biróság az eskü letételére maga elé szabályokhoz kötve volnának. Eme tüz-e ki határnapot vagy az eskü felebbviteli bíróságok hatáskörébe kivétele végett más bíróságot keres-e tartozik annak a meghatározása is, meg? (lT. f. XXXVII. 62.)