A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

130 Polgári törvénykezési rendtartás. 69. §. hivatalból vizsgálat tárgyát is képez- j heti. (ü. f. XXI. 80.)* A perújítás megengedhetősége soha hivatalból, hanem csak az ellenfél; kifogása folytán vizsgálható. Ha az ; ellenfél a perújításba beleegyezik,: annak a sommás végzéssel befejezett! váltóperekben is helye van. Ha fel- | peres a perujitási keresel tárgyalá­sára szabályszerű idéztetése daczára meg nem jelent, a perújításba bele- í egyezettnek tekintendő. (III. f. III. j I O.) A perujitási keresetnek elkéset­ten történt benyújtása nem észlel­hető hivatalból, hanem csak az el­lenfél kifogása folytán. (U. f. XXXIV. 48.) A perujitási keresetnek a törvényes i határidő lefolyta miatt hivatalból való visszautasítása semmiségi okul szol­gál, mert az elsőbiróságok csak az j illetőségükhöz nem tartozó kéréseié­kel és másnemű beadványokat van­nak jogosítva hivatalból visszautasí­tani. (Bpesti Tábla, u. f. XXX. 3.) A feleknek perben állására nézve a perújítás rendén sem áll be válto­zás és iuy alperes alperes marad akkor is, ha ő a perujitó. (III. f. VIII. 12., XIII. 2.) Valamely jognak perújítás nélkül való ujabb érvényesítését egy már előbb meghozott ítélet csak ugy aka­dályozhatja, ha az ítéletnek is az a jog volt a tárgya, a melynek érvénye­sítése újból czélba véletett. (III. f. XIII. 9.) A perbehivó fél védelmét elvállaló és a pert azzal közösen folytató per­* A perujitási kereset visszautasítására vonatkozó határozatokai I. a 320. g-nál. behivottat a perújítás jogorvoslata megilleti. (Bpesti Tábla, III. f. XVII. 12.) Ha a fél a részére megítélt esküt az alapperben le nem tévén, e miatt pervesztes lett, nem élhet perújítás­sal azon az alapon, hogy most már hajlandó eskü alatt vallani. (Bpesti Tábla, III. f. XVI. 50.) A perújítás megindithatására sza­bott határidő letelésére a sikerre nem vezetett perujitási kereset befolvással nincsen. (III. f. XVI. 71.) A peres fél ujitott keresetét nem az alapperbeni, hanem más üixyvéd által adván be, amaz itt perbeli kép­viselőjeként nem jelenhetett meg, s ha megjelent, megbizatlanul perbe avalkozottnak tekinthető. (R. f. XXII!. 23.) A sommás visszahelyezési perek czélja a megháborított tényleges álla­pot fentartása lévén, a vesztes félnek a törvény rendes utja marad fen; ezen körülmény pedig magában ki­zárja az ily természetű perekben a perujitási joaurvoslalnak használatát. (U. f. vm. i29., xiv. isi., xxi. 6.) Makacssági ítélet ellen is lehet perújítással élni, mert nincs törvény, mely azl rendelné, hogy ily ítélet ellen első sorban igazolással kell élni. (U. f. XXV. 64.) ' Ujitott perben mind az, mi az anyaperbeli tények czáfolatára fel­hozatik, ujitó felperes által bizonvi­tandó. (R. f. XV. 20. I.) Jogszabály az, hogy a ki alapper­beli Ítéletet meg akar dönteni per­újítás utján, annak az ujitott perben az alapperbeli ítélet meghozatalára alapul szolgált ténykörülményeket kell uj bizonyítékok állal megerőtle-

Next

/
Oldalképek
Tartalom