A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

Polgári törvénykezési rendtartás. 256. §. 111 itélel végrehajthatóságának nem feltétele ós az 1881: LIX. tcz. 23. §-a szeriül a marasztaló ítéletben csak a kötelezettség teljesítésére lévén szükséges meghatározót! idői kiszabni, olyan ítélet, mely a pervesztes lelet nem valaminek teljesítésére, hanem egyedül tűrésre kötelezi: a jogerő beálltával külön idő meghatározása nélkül i> végrehajthatóvá válik. (Bpesti Tábla, u. f. XXIV. 328.. I. Azonos Curia n. f. VI. 121.) Az 1881 : LIX. tcz. 23. §-a akkép értendő, hogj a jogerőre emelkedés a felebbviteli határidő utolsó napján beáll, s az ezt köveit) nap a teljesítésre kiszabott határidőbe már beszámítandó. 11889. évi íebr. is. megállap. Bpesti Tábla, u. f. XXIX. 332. 1.) 256. §. .1: ítélet tartalma. Ingatlanokra vonatkozólag, valamin! a végrehajtás, ugj a viszvégrehajtás is külön beadvanv által levén kérendő, ha perújítás folytán a pernjitó íél nyertes leli is, az alapperbeli itélel alapján tőle lefoglalt ingatlanra a végrehajtást magában az ítéletben elrendelni nem lehet. (R. f. V. 47o.) Ha fizetési határidőül'azon időpont köttetett ki, midőn alperes sorsa javulni fog, alperes vagyoni helyzetének és fizetési képességének megállapítása nem tartozik a végrehajtási eljárás körébe, hanem mint időelőttiségi kifogás a perben is érvényesíthető és döntendő el. (U. f. XXVI. 111.) Ha a kereset valamely ingatlan birtok bizonyos hányadrészének átadására irányozlalik: tartozik felperes a lényleges kihasitás mikénti eszközléséi',' kellő vázrajzol s egyél) adatokai a per során előterjeszteni, elleneseiben csak a tulajdonjog arányának megfelelő alperesseli közös birtoklás rendelhető el : mert a kellő adatok nélkül a kihasitás kérdése a per során meg nem állapíttathatván, a kihasitás mikénti foganatosítása pedig birói itélel tárgyát képező kérdés levén, az a végrehajtási eljárásra nem utalható. (R. f. XII.' 131. I.) Vagyonközösség megszüntetése, s e czélra az adósságokkal is terhelt közös birtok elárvereztetése iránti perben, a vételár felosztása az ítéletben magában meg nem állapítható. (R. f. IX. 070.) Tekintve, hogy a számadási perben hozott ilélet rendelkező részében foglalt megállapítás alapját képező bevételi s kiadási tételek mely s mily részben történt elfogadásának vag\ mellőzésének egyenkénti elősorolása azon megállapítás közelebbi indokolását képezi, és ekként az itélel indokaiban helyt foghat, a rendelkező rész azon okból, miszerinl abban csak a végmegállapitás eredményei képező összeg tétetett ki. a felek kölelezellségeinek megállapítása tekintetében határozatlannak, s ekként a ptrs. 249. és 256. §. követelményei ellen szerkesztettnek vagy felülvizsgálhatlannak nem vehető: azon körülmény, hogy a bíróság számadási perekben hozott Ítélete rendelkező részében a bíróilag megállapított vagy törlött bevételi és kiadási lételeket ki nem tünteti, hanem azokal csak Ítélete indokolásában sorolja fel, hivatalból (igyelembe vehető semmiséget nem képez. (R. f. XX. 9.)