A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár nyolczvanhat kötetének revisiójával. III. folyam XVIII. kötetéig (Budapest, 1903)

Polgári törvénykezési rendtartás. %B9. §. hozandó ítélet tárgyát képezi. (R. f. XXV 16.) Midőn a prtrs 238. §-a. mely az ellenfél által leteendő felfedező eskü kötelezettségének érvényesítését önálló kereset vagy alkereset alakjában megengedi, harmadik kikezdésében azt rendeli, hogy ha a bíróság a kérelemnek helyt adott, alperes az esküt letenni köteles, mivel különben az, a mit az ellenfél a felfedező eskü tárgya iránt előadott, valónak fog vétetni: a törvény ezen rendelkezése által a bírói határozatba felveendő és a tárgy tekintetében határozott előadást föltételező jogi következmény lévén kifejezve, a kereset azt is magában foglalni tartozik, hogy a felfedező eskü le nem tétele esetérc az érték miben áll. (U. f. X. 89.) A vagyoni állapot nem képezvén ténykörülményt, főeskiivel be nem bizonyítható, hanem más bizonyíték hiányában felfedező eskü általi bizonyításnak van helye. (U. f. XI. 4.) Vagyon vagy érték létezését szükség esetében nem fő-, hanem felfedező esküvel lehet bizonyítani. (III. f. I. 43.) Felfedező eskünek csak okiratok, adósságok és értékek felfedezése czéljából lévén helye, egyéb tény-és jogkérdések a perrendtartás 238. §-a szerinti eljárás keretében meg nem oldhatók, (ü. f. XXIII. 02.) Felfedező esküt csak az kérhet, a ki alapos aggodalmakat hozhat fel az iránt, hogy az ő kárára valamely dolog vagy érték jogellenes módon elrejtve tartatik, nem alkalmazható tehát ott, a hol lefoglalt állítólagos követelés fenállása képezi a kérdés tárgyát, mert erre vonatkozó jogait a végrehajtató a kötelezett irányában egyedül per utján, vagyis csak oly módon érvényesítheti, a mint azt előzője a végrehajtást szenvedő érvényesíthette, (ü. f. XXV. 11.) Felfedező eskü iránti alkeresetnek. nincs helye, ha oly adatok nem szolgáltatnak, melyek igazolják, hogy a felfedeztetni kért hagyaték mibenlétéről alpereseknek tudomással kell birniok. (Bpesti Tábla, u. f. VI. 164.. XXIX. 329. 1.) 239. §. Esküre való jelentkezés. Az eskütételre jelentkezés végett kiszabott határidő az illető ítéletnek nem a jelentkezni köteles fél, hanem annak ellenfele részére történt kézbesítése napjától számítandó íp. 1. r. 239. §.) (R. f. I. 91., II. 70.) Ha a másodbirósági ítélet csak felperes által a megítélt viszonkövelelésre vonatkozó részében felebbeztetik, az e. b. ítélet többi része pedig jogerőre emelkedik, alperesek a részükre jogérvényesen megítélt lőeskii letételére a pernek másodbirósági felülvizsgálata előtt szabályszerűen jelentkezvén s az tőlük törvényszerűen vétetvén ki, az eljárásban semmiségi eset fen nem forog. (H. f. XXV. 56. I.) Ha a bírói egyezség nem tartalmaz az iránt intézkedést, hogy a fél mennyi idő alatt köteles az esküre jelentkezni, ugy a prtás 239. ^-ában előirt határidőben hatályosan bejelentheti eskütételi készségét, (Bpesti Tábla, u. f. XXXV. I I.) Az esküre jelentkezés határidejét a törvény meghatározván, az rövidebbre nem szorítható. (II. f. XXXV. 13. I.)