Tárgymutató a Döntvénytár új folyam XI-XXII. köteteihez (Budapest, 1890)

54 igények merülnek fel, rendszerint nem a birtokban levő, hanem a birtokon kivül álló igénylő fél utasítandó perre. (XIX. 37.) Örökösök ellen végrehajtható marasztaló itélet nem hozható annak bizonyítása nélkül, hogy az örökhagyó után maradt örökség és az miből áll. (XIX. 81.) A hagyatéki tárgyalás alkalmával egyezség nem létesülvén, az örökösödési' per birája van hivatva a perre utasítás iránt intézkedni. (XX. 38.) Midőn az örökség iránti perre utasitás után a felek a kereset benyújtása nélkül kiegyeztek, a hagyaték átadására azon bíróság van hivatva, mely az. örökösödési perben határozni illetékes lett volna. (XX. 48.) Az örökhagyónak törvényes örökösei az örökhagyó jogaiba lépetteknek tekintendők az összes hagyaték tekintetében mindaddig, mig az örökösödési kérdés az általuk kifogásolt végrendelet folytán megindítandó vagy már megindított perben végérvényesen szabályozva nem leend. (XX. 74.) Osztatlan állapotban levő hagyatéki vagyonból kielégítés csak akkor rendelhető, ha mindazok perbe vannak idézve, a kik ezen hagyatékhoz örökösödési igénynyel törvénynél vagy végrendeletnél fogva bírhatnak. — A hagyatéki vagyon az örökösök részére bíróilag történt beszavatolásáig jogilag egy egészet képez. (XX. 114.) Osztatlan állapotban levő hagyatékból a bíróság csak akkor rendelhet kielégítést, ha valamennyi örökös perbe idéztetett. — Az örökösök ellen indított perben felperes már a keresetben tartozik kimutatni, hogy maradt hagyaték és hogy az miből áll, mert az örökös csak azon vagyonra vezetendő végrehajtás terhe mellett kötelezhető fizetésre, mely reá az adós jogelőd után örökségként maradt, és mert a hagyatéki vagyon létezését és miségét az itélet végrehajthatósága szempontjából is szükséges vizsgálni. (XXI. 12.) Az örökhagyó temetési költsége ugy az öröklött, valamint a szerzeményi vagyont azok értéke arányában terheli. (XXI. 24.)