Tárgymutató a Döntvénytár új folyam XI-XXII. köteteihez (Budapest, 1890)

állapítja meg — tekintettel arra is, a mit az özvegy a hagyatékból végrendelet folytán tulajdonul kap, de tekintet nélkül arra, hogy a hagyaték jövedelmeiből a leszármazók nélkül elhalt örökhagyó végrendeleti örökösei számára mi marad fen? — Az özvegyi tartás jogerejü megállapításáig'szedett jövedelmek megtérítésére az özvegy nem kötelezhető; de a birtok kezelésére s fentartására tett kiadások sem tekinthetők oly befektetésnek, a melynek megtérítését az özvegy követelhetné és a mely neki megtartási jogot adna. — Nemes ember neje rendszerint a férje ingóságaiban s polgári ingatlanaiban sem közszerző. — Midőn a férj a nejével lakott házat végrendeletileg özvegyének hagyta életfogytiglani használatul: vélelmezni kell, hogy az örökhagyó a bútorzat és házi eszközök életfogytiglani használatában is meghagyni akarta özvegyét. (XIX. 49.) A végrendelet azért, mert a végrendelkező kézjegyével a záradék után látta el, érvénytelennek és a záradék nem létezőnek nem tekintethetik. (XIX. 95.) Végrendelet érvényessége, valamint az örökösödési jog, az örökhagyó öszszes jogutódainak perben állása mellett bírálható csak el. (XIX. 101.) Az 1878. XVI. tcz. 10. §-ának azon intézkedése, hogy az, a ki a végrendeletet irta és az ő rokonai s sógorai a végrendelkezésben nekik szánt előnyben csak az ott körülirt alakszerűségek megtartása esetében része• sülhetnek, nem egyedül a végrendelet leírójára, lemásolójára, hanem annak fogalmazójára, készítőjére és értelmi szerzőjére is vonatkozik. XX. 2.) A semmis és érvénytelen végrendeletet megtámadhatja az s, a ki azt az öröklési eljárás folyamán elfogadta s annak alapján egyezséget kötött — ha a semmiségről és érvénytelenségről később értesült. — Az 1876 : XVI. tcz. 10. §-ában a) b) c) alatt elősorolt kellékek nem együttes, hanem vagylagos feltételeket képeznek ugy, hogy ha a végrendelkező azoknak csak egyikét is teljesiti, a végrendelet irója javára tett intézkedés érvényes lesz. — A ki jogositva van a végrendeletet megtámadni, ezen jogát a végrendelet egyes pontjaira szoríthatja ugy, hogy keresetében kérheti, mikép a végrendelet csak a megtámadott intézkedésekre mondassék ki érvénytelennek ; és ilyenkor nem szükséges a végrendelet által érdekelt összes személyeket perbe vonni, — a perben nem állók ellenében res judicata amúgy sem keletkezhetvén. — Ott, hol a végrendeleti tanuk által az 1876: XVI. tcz. 5. §-ának megfelelően magán az okiraton bizonyítva van az, hogy a végrendelkező az okiratot együttes jelenlétökben s általok értett nyelven saját végrendeletének jelentette ki és irta alá, s a hol annak a feltevése, hogy a tanuk szándékosan akartak valótlant bizonyitni, a kereseti előadások szerint is ki van zárva: a felperes, ki a végrendeletet az 1876: XVI. tcz. <;. §-a alapján támadja meg, csak a tanuk tévedését vagy kényszerhelyzetét bizonyíthatja. Ily esetben a per folyamán kihallgatott végrendeleti tanuk olyatén vallomása, hogy ők nem emlékeznek, nyomatékkal nem bir. (XX. 26.) Azon végrendeleti hiányok tüzetes megjelölésének elmulasztása, melyek