Tárgymutató a Döntvénytár új folyam XI-XXII. köteteihez (Budapest, 1890)
4> Végrendeleti öröklés. Azon körülmény, hogy a végakaratot tartalmazó okmány az örökhagyó előtt felolvastatott, arra vall, hogy ő végakaratát írásba foglalás végett jelentette ki; midőn pedig az irásba foglalás az örökhagyó aláírásának elmaradásával be nem fejeztetik, az ő kijelentett akarata csak azon esetben volna szóbeli végrendelkezésnek tekinthető, ha kijelentette volna határozottan azt, hogy nyilatkozatát szóbeli végrendeletnek kívánja tekinteni. (1876 : XVI. tcz. 19. §.) (XI. 12.) Végrendeleti szavak magyarázata. — Habár minden kétségen felül bebizonyítva van is, hogy a nő férjéhez meghatározott értékű hozományt vitt, ezt férjének átadta, s hogy az a férj által annak saját vagyonába ruháztatott: de ha a nő férjének végrendeleti intézkedése által nagyobb értéket nyer, mint a minőt hozománya képvisel, ezen hagyományon felül hozományát külön jogszerűen nem követelheti. — Az előre kikapott örökség értéke után kamat nem ítélhető, mert az előre kapott érték csak beszámítás tárgyát képezvén, az az örökösöktől elvont oly örökségnek, melynek jövedelme az örökösöket illetné, nem tekinthető. — Az előre kapott érték csak beszámítás tárgyát képezvén s igy adósság természetével nem birván: mint előre kiadott örökség a szülő által rendszerint vissza nem követelhető; mit sem változtatván ezen ama körülmény, hogy a hagyaték biztonságba helyezése alkalmával és czéljából tett ideiglenes intézkedés folytán ezen érték az illetőknél kölcsönképen hagyatott meg, mivel ily intézkedés által a hagyatéki javak jogi természete meg nem változtatható. — Habár az osztály az örökösök közt véglegesen eszközölhető lenne, ugy hogy ennek alapján a telekkönyvi állapot a tényleges birtoklásnak megfelelőleg rendeztethetnék; ha azonban alkalmas vázrajz nincs bemutatva, az örökösök közt a telekkönyvi elkülönítés nem vihető keresztül, illetőleg ez irányban a perben intézkedés nem tehető. (XI. 40.) Habár a tanuk egy része bizonyságot tesz arról, hogy az örökhagyónak már aggkoránál fogva is beszédmódjában és emlékező tehetségében némi fogyatkozás észlelhető volt, a nem szakértő egyének által felhozott ezen tényekből azonban azt, hogy az örökhagyó állapota olyan volt, mely szerint az ész használatával s igy cselekvési képességgel nem birt volna, még biztosan következtetni sem lehet s annál kevésbé lehet közvetlenül bizonyítottnak venni. — Az, hogy az előttemező tanuk a végrendelkezőt a végrendelet alkotása előtt mennyi idő óta ismerték, tanúskodásukra befolyással nincs. — A hagyományosok hagyományaik kifizetése iránt külön pert indítani maguk jogosítva lévén, az ő érdekükben eljárni sem az örökös, sem az ismeretlen tartózkodásu hagyományosok gondnoka hivatva nincs. (XI. 121.) Ha az özvegy özvegyi jogát nem a törvény, hanem végrendelet alapján kivánja érvényesíteni, s a végrendelet — a lakáson kivül — özvegyi tartást csak az esetre rendel, ha a hagyaték minden tehertől ment leend:
