Tárgymutató a Döntvénytár új folyam XI-XXII. köteteihez (Budapest, 1890)

$8 Szülök és gyermekek közti jogviszony. Az 1877: XX. tcz. 13. §-ának a) pontja értelmében a 7 évet meghaladott fiúgyermek az atyánál hagyandó, ha csak a nő nem bizonyit oly körülményt, melynél fogva fiának erkölcsi nevelése az atyánál való maradás által veszélyeztetve volna, vagy hogy a gyermeket az atya jelen helyzetében eltartani nem tudná. (XIII. 43.) Oly esetben, midőn az anya mint kk. gyermekeinek term. és törv. gyámja határozottan a kiskorúak nevében lépett terhes szerződésre, melyhez gyámhatósági jóváhagyás szükséges, ily jóváhagyás hiányában a szerződésből kötelezettség nem származik sem a kiskorúakra, sem az anyára nézve. (XIV. 12.) Első sorban az apa, és csak ennek fizetésképtelensége esetén tartozik az anya a vele egy háztartásban élő kiskorú gyermekének ellátásáról gondoskodni, minélfogva a kiskorú gyermek részére készített ruhanemüek véreiárában is első sorban az apa, és csak ennek fizetésképtelensége esetére marasztalandó az anya. (XIX. 79.) A gyermek nyomorúságra jutott szülőjét eltartani köteles. A tartási összeget a gyámhatóság állapítja meg. (XX. 124.) Azon törvényes rendelkezésből, mely szerint az anya, mint természetes és törvényes gyám, gyermekeinek vagyonát rendszerint számadás nélkül kezeli, önkényt folyik, hogy az anya ezen minőségében a gyámsága alatt álló gyermeket illető jövedelmet vagy kamatot a gyámhatóság külön meghatalmazása nélkül maga felveheti. (1877. évi XX. törvényczikk 35. §.)• (XXI. 103.) Apaság vélelme. Ha alperes atyasági perben a felperesnővel való közösülést tagadja, ugy nem védekezhetik többé azzal, hogy felperesnővel a fogamzási időn belül más is közösült. (XII. 61.) Az atya jogosítva van a törvénytelen gyermeket szült kiskorú leányának nevében saját felperessége alatt apasági keresetet indítani. (XIII. 27.) Apasági perekben az eskü általi bizonyítás nincs kizárva, azonban az eskü alkalmazásánál tekintettel kell lenni arra, hogy az apaság elismerését kérő fél minden nyilvános és megbélyegző életmódtól ment legyen. (XIII. 31.) Apasági per esetén, ha a gyermek már 21 éves s igy keresetképes, a természetes atya nem kötelezhető az elmúlt időre az anya által felszámított tartás- és nevelési költségeknek egy összegben való utólagos megtérítésére, ha az anya akkor, midőn a gyermek keresetképtelen volt, nem tartotta szükségesnek az apát annak utján a tartásra kötelezni s ezen idő alatt a gyermek tartási és neveltetési költségét részben sajátjából, részben pedig az atya által e czélra kapott összegből fedezik. (XIII. 60.)