Tárgymutató a Döntvénytár új folyam XI-XXII. köteteihez (Budapest, 1890)

23 czikkek szállítására vállalkoznak, és e végre a katonai kincstárral szerződési viszonyba lépnek. (XXI. 17.) Ellátási szerződés. Midőn a szülő egyik gyermekére átruházza vagyonát tulajdonjoggal, oly kikötés mellett, hogy a gyermek őt tartsa el s ezen tartás költségeit az átruházási vagyon jövedelmei fedezik: az ily kikötés jogilag s valósággal nem képez viszterhet és az átruházás tiszta ajándékozásnak tekintetik. — A köteles részbe betudandó az. mit a gyermek örökösödési részül kap. Ehhez képest azon gyermeknek, ki az ingó hagyatékból törvényes örökösödési részt kapott, be kell tudni az ingatlan hagyatékból járó köteles részébe azt, mit az ingó hagyatékból a köteles részen felül kapott. — Az, mit az örökhagyó egyik gyermekének á katonai szolgálat alóli felmentésére költött, nem tudatik be a gyermek köteles részébe, — ha nem mutattatnak ki oly körülmények s viszonyok, melyek közt a gyermek a katonai szolgálat alóli felmentése által valami anyagi, szellemi vagy erkölcsi előnyben részesültnek tekintendő. — Esküvel való bizonyítása annak, hogy a gyermek kapott az örökhagyótól bizonyos pénzösszeget, nem engedhető meg akkor, midőn az, ki a köteles részbe betudást követeli, nem adja elő azt, hogy mikor, mily alkalommal s mi végre adta az örökhagyó a pénzösszeget gyermekének. (XI. 66.) Illetékes ellátás a tettleges szolgálattal járó javadalmat képezvén, ellátást, illetve megfelelő összeget a felmondási időre nem igényelhet az, aki a felmondási idő alatt szolgálatot nem teljesített. (XI. 198.) Tartási kötelezettség rosz bánásmód miatt átváltoztathato-e készpénzbeli követeléssé? (XXI. 58.) Az ingatlanra bekebelezett élethossziglani eltartás és lakás személyhez kötött és igy közforgalom tárgyául nem szolgálható javadalmat képez. — A ki az életjáradékot természetben köteles szolgáltatni, rendszerint nem szorítható pénzbeli egyenértékének megfizetésére. (XXI. 87.) Kezesség. A ki valamely összegnek kölcsönképen elhelyezését átveszi azon nyilatkozatJTtal, hogy szavatosságot vállal az összegnek biztos helyre leendő elhelyezéseért, ezzel az esetre vállalta el a felelősséget, hahogy az összeget oly egyénnek adná kölcsön, ki annak biztosítására elegendő értékkel nem bir és ennek folytán a kölcsönadott összeg az adós javaiból behajtható nem lenne, tehát a kölcsönadás tényeért csak az esetben vonható felelősségre, ha a kölcsönadott összeg az ő mulasztása folytán behajthatlanná válik. (XI. 144.) A készfizetői jótállás mindaddig, mig vissza nem vonatik, az elvállalt összeg erejéig egész hatályában fenáll, ha a tartozás későbben a kezességi összeget tul is haladja. (XI. 181.)