Tárgymutató a Döntvénytár új folyam XI-XXII. köteteihez (Budapest, 1890)

17 jog érvényesítésének elmulasztása hallgatag lemondásnak csak akkor tekinthető, ha a jogosított jogát ott nem érvényesítette, a hol azt érvényesíteni tartozott. (XXI. 136.) Ajándékozás megdöntése rosszhiszemű szerző ellenében. (XXII. 91.) Kölcsön és haszonkölcsön. (24. sz# teljes ülési dö/itvény.) Az 1877: VIII. tcz.-ben megszabott mértéken felül kikötött és megfizetett kamatok, habár azok a most idézett törvény hatályba lépte után jártak is le, és sem jogérvényes ítélettel, sem peregyezségileg eleve megállapítva nincsenek, az adósnak a perben tett beszámítási kifogása következtében a kölcsöntőke törlesztésére rendszerint be nem számithatók. — Az ingatlanra vonatkozó s törvény szerint érvénytelen zálogszerződésnél a zálogtárgynak a törvényes kamatmértéket meghaladó évi hasznai a kölcsöntőke lerovására be nem tudhatók. (XI. 219.) Az 1877: VIII. tcz. 7. §-a értelmében azon esetben, ha a kötelezvényben a kamatláb számszerűleg meghatározottan kikötve nincs, a kölcsöntőke 6°/o-ánál magasabb kamat meg nem ítélhető; ebből folyólag az adós részéről a 6%-on felül teljesített kamatfizetés tőketörlesztésül beszámítandó. (XII. 77.) A követelésnek birói uton történt átruházása által az adósnak hitelezője irányában fenálló viszonya rosszabbra nem változhatik, minélfogva az adós az eredeti hitelező ellen fenálló összes kifogásait érvényesítheti. — Ha az eredeti kötelezvény az adós birtokában van, és a hitelező nem bizonyította, hogy ezen birtoklás a törvény áltai tiltott módon jött létre, jogilag az vélelmezendő, hogy a követelés már fen nem áll. (XX. 21.) A hitelező a késedelmes adóstól a lejárat napjától kezdve követelhet kamatot azon esetben is, ha a hitelezési ügyletben kamat kikötve nem volt. (XXII. 59) A kamatelévülést csak a beadott kereset szakítja félbe, a megintés és felmondás pedig csak akkor, ha az adós a hitelezőnek kamatkövetelési jogát beismerte. (XXII. 117.) Bérleti szerződés. Ha a bérlő a bérbeadónak valamely ténye által sérelmet szenved ugyan a bérelt helyiséget illetőleg, de ezen tény nem magában a bérbeadott helyiségben történik, és a bérlő a bérelt helyiség használatában benn van, nem forog fen sommás visszahelyezési perrel orvosolható birtokháboritás, és a bérlő csak arra lehet jogosítva, hogy igazolható kárának megtérítését követelje. (XII. 73.) A bérlő a befektetések czimén keletkezett kárát akkor is követelheti a volt háztulajdonostól, ha az uj tulajdonostól a bérleti idő többi részére is ő Tárgymutató IV. 2