Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)
76 azon körülmény, hogy felperes a hagyatéki bíróság által perre lett utasítva, elegendő felmentő okul nem tekinthető. (XXVIII. 51. Legf. itsz.) Ha felperes a keresetben helytelen jogczimen követel, elutasitandó-e ? (I. 81.) Ha a kincstár mint bérbeadó és alperes mint bérbevevő között létrejött szerződés egyik pontjában alperes azon kötelezettséget vállalta, hogy a bérletbőli kiléptekor a haszonbér bevégeztével beszedett bizonyos adóilletéket megtéríteni tartozik, habár nem a kincstár, hanem egy harmadik személy emlittetik, kit esetleg ezen megtérítés illetend, mégis ezen megtérítési összegre a kincstár kereseti joga megállapítandó, és kizárva nincs, hogy a kincstár annak mint egyik szerződő fél saját nevében érvényt szerezzen és így a másik szerződő felet irányában elvállalt kötelezettség teljesítésére bíróilag szorítsa. — Ha az alsó bíróságok felperest kereset követelésének egy részével kereseti jog hiánya miatt elutasították és a kir. Curia felperes kereseti jogát fenforgónak találja, akkor a kir. Curia nem hoz érdemben ítéletet, hanem felperes kereseti jogát megállapítottnak mondja ki és az eljáró bíróságot az ügynek ezen kifogás mellőzéséve! való érdemleges elintézésére utasítja. (I. 91.) A kereseti követelés a bírói kiutalás folytán azonnal esedékessé válik és felperes azt, a ki birói utalványozó végzéssel oda utasittatott, hogy a kereseti tartozást felperesi képviselő kezéhez fizesse, a fizetés teljesítésére előzetesen felszólítani törvény szerint kötelezve nincs. (I. 107.) A szerződés teljesítése iránti keresetével felperes elutasitandó-e, ha a per folyama alatt letelt azon idő nagyobb része, mely időre a szerződés köttetett? (III. 19.) Ha alperes és felperes között a kereset beadása és a tárgyalási határnap közt egyezség jön létre, s alperes az egyezség megkötésekor előtte tudvalevően beadott volt kereset utólagos birói kézbesítése folytán óvatosságból a tárgyalásnál megjelent, a megjelenési költségek felperest nem terhelhetik. A kiegyezés tényéből nem foly felperesnek azon kötelezettsége, miszerint a kereset visszavonása s a tárgyalási határnap megszüntetése iránt a bíróságnál saját költségére kérvényt tartozzék beadni, hanem alperesnek dolga, hogyha felperesnek jóhiszeműségében kételkedik, azt az egyezségben külön kikötni. (IV. 113.) Ha az ítélet marasztalást nem tartalmaz is, azonban a megállapított ügyvédi dijra nézve az mégis oly bizonyítékot képez, hogy a tlkvi rendts. 87. és 88. §§. szerint, tekintettel a 89. §-ra, annak alapján a zálogjog előjegyzése elrendelhető. — A megállapított ügyvédi dij már természeténél fogva a pertársakat egyetemleg terheli. (IV. 174.) Ha a kereset a házasság megsemmisítésére irányoztatik, a bíróság ezen kereseti kérelemhez tartozik ragaszkodni, és ha ettől eltérőleg a házasságot felbontja, semmiséget követ el. (V. 1.) Oly itélet hozatala, melynek végrehajthatósága még csak a jövőben, meg nem határozott, bizonytalan időben beállandó eseménytől tétetik függővé, a
