Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

68 mert ezen tényleges birtokosnak meghallgatása, illetőleg perbehivása nélkül azt, hogy ezen ingatlanhoz felperes vagy az illető vevő bir-e erősebb joggal, megbírálni sem lehet. (XXVIII. 16.) Felperes követelésének igazolására semmi bizonyítékot nem hozván fel, egyedül alperesnek beismerése vehető figyelembe. A prrtás 163. §-a értelmében azonban a beismerés teljes tartalma szerint elfogadandó lévén, ha a kölcsönzés elismerése mellett alperes a kölcsönzött összeg visszafizetését is állítja, felperes bizonyittatlanul maradt keresetével elutasítandó. (XXVIII. 46. Legf. itsz.) Midőn alperes azon körülményre fekteti védekezését, hogy felperesnek bizonyos időre felmondott: ebben annak beismerése rejlik, hogy maga alperes sem tartotta felperes mulasztásait olyanoknak, melyeknél fogva felperes a keresk. törv. 59. §-a értelmében felmondás nélkül azonnal elbocsátható lett volna. (XXVIII. 48. Legf. itsz.) Oly esetben, midőn a nagykorú a kiskorúságában tett kötelezésének érvényét elismeri, azt részfizetés teljesítésével is megerősíti, a kiskorúság alatt vállalt kötelezettség érvénytelenségére többé nem hivatkozhatik. (III. 1.) A meg nem jelenés általi beismerés joghatályának kérdéséhez. — Minősített beismerés. (IX. 1.) Azon ellenvetés, hogy a kötelezőben jogczim megjölelve nincs, figyelembe nem vehető, ha alperes a követelés valódiságát beismerte. (X. 141.) III. FEJEZET. Okiratok. A kereskedői könyvek csak a jogczimre és mennyiségre, de nem a megrendelésre és átadásra nézve szolgáltatnak részbizonyitékot. — A tekintetben, hogy a kérdéses áruk valóban a czimzettnek kezéhez jutottak-e, a feladási vevények bizonyítékot nem képeznek. (XXVIII. 98.) A szövetkezet tisztviselői által saját hatáskörükben felvett o'miány bizonyítékot képez-e? (I. 18.) A kereskedő könyvei nemcsak neki, hanem ellenfelének is bizonyítékul szolgálnak. A perbeli ellenfél kívánatára tehát a kereskedő könyveinek biró ság előtt felmutatására szorítható, ha e könyvek bizonyos tartalmát az ellenfél állítja. (I. 82.) A fél saját okmányaival szemben az illető fél részére főeskü általi bizonyításnak helye nincsen. (I. 110.) A községi elöljáróság által kiállított bizonylat a vérségi összeköttetés igazolására nem elégséges, hanem a lelkészi értesítő szükséges. (II. 29.) Tagadott aláírás a tagadónak beismert aláírásaival bár nem teljesen egyezőnek, de azokhoz hasonlónak találtatván, a hasonlatosság elegendő alapul szolgál arra, hogy a prts. 172, §-ában szabályozott eskü a prts. 235. §. analógiájához képest felperesnek megítéltessék. (II. 55.) Ha tagositási mérnöki térrajz a tagosítás alapjául szolgált egyezséggel ellen-