Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

54 kezdését megtagadná, a házassági köteléknek felperesre nézve felbontása iránti kereset a megtagadó végzésnek és az egyéb megkívántató okiratoknak, különösen a lelkész által megkisérlett békéltetést igazoló bizonyítványnak is becsatolása mellett az illetékes polgári törvényszék előtt megindítható. (IV. 156.) Árvédmunka okozta károk felett, az 1871. XL. tcz. 30. §-a szerint az alispán van hivatva határozatot hozni, s csak azután kereshet birtokon kívül orvoslást a törvény rendes utján az, ki az alispáni határozatban meg nem nyugodott. (V. 2.) Ha a követelés 50 frtnál többet tesz ki és a kereseti összeg mint ennek hátralékos része pereltetik be, habár az 50 frtot meg nem haladja, mégis a kereset, az 1877. évi XXII. tcz. 12. §-a utolsó bekezdése szerint, az ezen törvény által megszabott bíráskodás alá nem tartozik. (V. 22.) Annak megállapítása, hogy alperes a belvíznek saját birtokáról felperes birtokára való elvezetésében jogosulatlanul járt el, az 1874: XI. tcz. 2. §-a értelmében az illető közigazgatási hatóság hatásköréhez tartozván, addig, míg ez annak utján alperes ellenében ki nem mondatik, felperes a törvény rendes utján kárának megtérítését nem követelheti. (V. 61.) Azon esetek elintézése, midőn egyik bíróság a másiknak megkeresése teljesítését az 1868: LIV. törvczikk 60. §-a s az 1869: IV. tcz. 23. §-a ellenére megtagadja, nem képez illetőségi összeütközést. (V. 105.) A kereset tárgyát a canonica visitatió alapján követelésbe vett lelkészi járandóság képezvén, az ez iránti intézkedés mindenek előtt a közigazgatási hatóságot illeti. De azon kérdés, vajon alperesek tartoznak e felperesnek • egyházi látogatás" szerint fa-járandóságát a közbe jött erdő-elkülönités folytán kiszolgáltatni, a felek között vitás lévén, és felperes ezen vitás jogi kérdés eldöntését, nem pedig az egyszerűen kétségbe nem vont fa-járandóságnak behajtását kérvén, a bíróság helytelenül utasitja el felperest a bíróság előtt érvényesíteni kívánt keresetével azon alapon, mintha a fajárandóság iránti intézkedés mindenek előtt a közigazgatási útra tartoznék. (V. 119.) Habáraz 1877: XX. tcz. 13. §-a megengedi, hogy a gyermek tartásának és nevelésének költségeire nézve ideiglenesen a gyámhatóság határozzon, ez még nem zárja ki feltétlenül a birói közbenjárást, ha ezt az érdekelt fél igénybe veszi. (V. 121.) Tekintve, hogy a vegyes házasságok felbontása iránti keresetek az 1868 : XLVIII. tcz. i.§-a értelmében mindenkor alperesnek házassági bírósága előtt inditandók és ezen törvény rendelkezése nem érintetik azon körülmény által, hogy a felek mint római katholikusok, a szentszék által, még pedig a fenidézett törvények hozatala előtt, ágytól és asztaltól elválasztattak, ekként a vegyessé vált házasságnak felbontása iránti kereset az idézett törvény értelmében illetékes bíróság előtt meg nem indíttatván, annak alapján, a polgári birósági eljárás elrendelhető sem volt. (V. 133.) Nagykorúnak gondnokság alá helyezésére kizárólag azon tszék illetékes, mely