Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)
2 I A leánynak férjhez menetele alkalmával átadott ezüst- s ékszernemüek a nőnek leszármazók s végrendelet nélküli elhalálozása esetében mint hozomány a szülők által a férjtől vissza nem követelhetők, azok nem a férjnek a házassági költekezés könnyítése czéljából adatván át. A bútorokra adott készpénz természetben szintén nem követelhető vissza, a pénzen vásárolt bútorok pedig, még ha azok a házasság tartama alatt el nem használtattak volna is, a nőnek leszármazók nélküli elhalása esetében szintén a túlélő férjre szállanak. — Ha a házassági szerződésben a hozományra nézve oly megállapodás foglaltatik, hogy ha a nő a házasság első évében halna el, a férj a hozományt egészben : ha a második évben halna el, azt felében tartozik a szülőknek visszaadni, de a nő később beálló elhalása esetére a szerződésben rendelkezés nincs: ily esetben a nő később beállott halálozása a férj örökösödési jogát ki nem terjesztheti az egész hozományra, mert a szerződés nem intézkedvén, törvény erejénél fogva a készpénzbeli hozomány megtartására a férj jogosítva nincs; de másrészt a nőnek a 2. évnél később beállott elhalása a túlélő férjet a házasság 2. évében nyert jogától sem foszthatja meg, s igy a hozomány feléhez a férjnek örökösödési joga ily esetben, neje későbbi elhalálozása esetén is fenmarad. — A kereskedőre nézve nem szükséges bebizonyitani, hogy a készpénzbeli hozományt saját vagyonába fektette. — A férj a nejének betegségére forditott nagyobb, a hozományt is túlhaladó összegekre nem hivatkozhatik a hozomány visszaadása iránti perben, minthogy a férjnek törvényszerű kötelessége nejét ellátni; azonban a férj hivatkozhatik ezekre igenis akkor, ha ezen költekezések a házasság alatti közös jövedelmekből ki nem kerültek s azok miatt törzsvagyona csorbát szenvedett. — Ha a házassági szerződésben a hozomány visszafizetésére határnap kikötve nem lett, kamatok csak azon naptól követelhetők, midőn felperesek a visszafizetést követelték. (VII. 1.) A házassági szerződésben kikötött lakás személyes jogot képez s a szabad lakás alatt külön helyiségnek rendelkezés alá való bocsátása iránti kötelezettség nem érthető. (X. 73.) Társasági szerződés. Alkalmi egyesülési viszonyban álló felek között ezen viszonyból kifolyó követelések és tartozások csakis az összes ügyletekre kiterjedő összeszámozkodás, illetőleg számadási per utján hozhatók tisztába. (I 93.) Kezesség. A kezes ellen elsőbiróságilag feltétlenül megítélt követelésre nézve ellene foganatosított biztosítási végrehajtás fel nem oldható az alapon, mert alperesi kezes kifogásaiban azt igazolja, hogy felperes az egyenes adósok ellen előzőleg eszközölt kielégítési végrehajtási foglalás által már elegendő fedezetet nyert. Alperesi kezes ugyanis a követelési tőke és járulékai erejéig önállólag és egyéb adósoktól függetlenül elmarasztaltatván, a más személyek ellen teljesített végrehajtás már csak azért sem tekinthető elegendő
