Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)
2 80 A kir. járásbíróságok előtt folytatott büntető ügyekben a panaszló ügyvédi dijait az elitélt vádlott megtéríteni tartozik. (III. 116.) (ii. sz. teljes-ülési döntvény.) A járásbíróság előtt kihágás czimén tárgyalt és az alsóbbfoku bíróságok ítéletében kihágásnak minősített cselekményekre vonatkozóiig, a kir. itélő táblának ítélete, ha ellene a vád képviselete részéről nem használtatott felebbvitel, a perorvoslatnak csupán vádlott részéről, az 1880: XXXVII. tcz. 43. §. 1. pontja alapján való használata folytán a kir. Curia által a vád szempontjából egyátalán nem, és így azon kérdésben sem vizsgálható felül, vajon a kihágásnak minősített cselekmény a törvény helyes alkalmazása mellett nem képez-e büntettet vagy vétséget ? (III. 156.) Ha az elsőfokú bíróság a cselekményt kihágásnak mondja és az ügyész csak csak a büntetés enyhe volta miatt felebbez, a kir. tábla helybenhagyó határozata ellen az ügyész nem élhet felebbezéssel azon alapon, hogy a cselekmény nem kihágást, hanem vétséget képez. (IV. 9.) Járásbirósági ügyben köteles- e a vádlott személyesen megjelenni a tárgyaláson ? (IV. 60.) Járásbirósági bűnügyekben a magánvádló felebbezése visszautasítandó, ha a kir. ügyész felebbez. (IV. 104.) A járásbíróságokhoz tartozó bűnügyekben a közvádlónak a min. rendelet 17. §-a szerinti meghallgatása feltétlenül szükséges. Annak elmulasztása semmiségi okot képez. (IV. 169.) Az 1880. augusztus 15-én 2265. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 4. és 70. §-ai szerint a biró kötelessége ugy a \ é.dra, mint a védelemre s az igazság kideritésére szolgáló minden adatot hivatalból összegyűjteni. (V. 59.) A kir. járásbiróságok hatásköréhez utalt vétségek és kihágások eseteiben követendő eljárást szabályozó 2265. sz. igazságügyminiszteri rendelet 79. §-ának világos rendelete szerint az esetben: a mikor vádlott az ellene feljelentett cselekményt tagadja, a biró a tanukat vádlott jelenlétében tartozván kihallgatni, vádlottat netaláni észrevételeinek előadására köteles felhivni. (V. 72.) A nyomozati iratok alapján érdemleges tárgyalás nélküli jbirósági ügyekben sem hozható ítélet. (V. 170.) Minthogy a súlyos testi sértés vétsége hivatalból üldözendő, a járásbiróságok előtti bűnvádi eljárást szabályozó 1880. évi 2265. I. M. E. sz. rendelet 17. §-ában megjelölt A. táblázat kitöltésének és elküldésének a súlyos testi sértés vétségére vonatkozólag történt elmulasztása oly lényeges alaki hiány, mely az ítélet semmiségét vonja maga után. (VI. 13.) Az eljáró e. f. tszék a kir. járásbíróság által, illetékessége indokából hozzá terjesztett büntető perben aként köteles eljárni, mintha a vádfeljelentés nála tétetett volna: ugyanis a szabályszerű vizsgálatot elrendelni, azt eszközöltetni és végtárgyalást tartani köteles. (IX. 7.) 1883: VI. tcz. 7. §. 2. pontja. — Felebbvitel korlátozása. (IX. 146.)
