Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

26 j Arra nézve, hogy a vallomásokban előforduló egyes eltérések kellőleg méltattassanak : azoknak súlya a vallomás többi tartalmával és a többi bizonyítékokkal összefüggőleg mérlegelendő, s nem fogadható el, hogy az egyes nem lényeges eltérés szempontjából a többi bizonyítékokkal összhangzásban levő vallomások lényege is értékétől megfosztottnak mondassák ki. (X. i.) Közvetett bizonyítás. — Az, hogy vádlót: más mint tiltott uton nem juthatott bizonyos tárgy birtokába, nem elég alap a bűnösség megállapítására. (X. 6.) A károsult fél vallomásának bizonyító ereje a vádlottnak a tettessel való személyazonosságára nézve. (X. 12.) Összetett bizonyítás lopás esetében. (X. 22.) Visszavont beismerés. — Beismerésnek tények általi megerősítése. (X. 39.) Lopásban való bűnösség kimondása a lopott dolognak vádlott birtokában találása és a birtok igazolatlan volta alapján. (X. 58.) Lopásban való elitélés összetett bizonyítékok alapján. [A lopott tárgy vádlottnál találtatik, s ez nem képes igazolni a szerzést.) (X. 66.) Bűntárs vallomásának bizonyító ereje. — Aggályos tanúvallomás. (X. 87.) A vádlott vallomása valamint 'terhelő irányban csak a cselekmény lényeges körülményeivel való megegyezés feltétele alatt, ugy mentségére is csak azon esetben fogadható el bizonyítékul, ha ellenbizonyiték és nevezetesen ténykörülmények, tárgyi adatok által nincs megczáfolva. (X. 88.) II. FEJEZET. Illetőség. Ámbár a cselekmény a kisebb ügyek elbírálására illetékes közigazgatási tisztviselők hatósági körébe tartozik, mindazonáltal ha a rendes bíróságok előtt folyamatba tett büntető eljárás alatt a vizsgálat befejezése után derül ki hogy a cselekmény a megítélés tárgyát képező valamely szempontból nem azon büntetendő cselekményt képezi, melynek czimén és fenforgásának feltétele alatt a rendes bíróság előtt az eljárás megindittatott, ez esetben a nagyobb hatósági körrel biró bíróság nem köteles az ügyet ujabb eljárás s elintézés végett a csekélyebb hatósági körrel biró bírósághoz áttenni, hanem jogosítva van azt elintézni. (XXVII. 70.) Ha valamely bűnügy a törvényszék előtt indíttatott meg és a vizsgálat befejezése után a vád alá helyezési stádiumban a bíróság meggyőződik arrról, hogy az ügy a járásbíróság hatáskörébe tartozik, az eljárás a törvényszék részéről megszüntetendő, és az iratok további eljárás végett az illetékes járásbírósághoz átteendők. (XXVIIL'18.) A gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségének megbirálása a kir. törvényszékek hatásköréhez tartozik. (XXVIII. 88.) A fenálló gyakorlat szerint bűnvádi ügyekben a bíróság illetékességét első vonalban a büntetendő cselekmény elkövetésének helye állapítja meg ; ezen átalános szabály alól kivételnek csak azon esetben volna helye, ha