Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

246 Az 1875 : XXXVII. tcz. 26- §-ának második pontja megengedvén, hogy a kereskedő csak minden második évben készítsen leltárt illetőleg árutárt, ellenben mérleget ugyanazon törvényszakasz első pontja szerint minden évben tartozik készíteni: azon vagyonbukott kereskedő, ki ebbeli kötelességét megszegve nem készit évenkint mérleget, a B. T. K. 416. §-a 3. pontja értelmében a vétkes bukás vétségét követi el. — Ha a szenvedő vagyoni állapot felülhaladja a cselekvőt, akkor a vagyonbukott kereskedőnek tudnia kell, hogy egy vagy több hitelező jogos követelésének kielégítése vagy kedvezményben részesítése a többiek megkárosításával jár. (IV. 81.) A vétkes bukás vétségében bűnös azon nem kereskedő, a ki, tudva fizetésképtelenségét, nagyobb áruvásárlásokat tesz és a befolyt pénzt elpazarolja. (IV. 146.) Cselekvő és szenvedő vagyoni állapot kimutatásának elmulasztása. — A kimutatás nem eléggé pontos elkészítése. — B. T. K. 416. §. 3. p. (VIII. 120.) XXXVI. FEJEZET. Más vagyonának megrongálása. 418. §. Más vagyonának megrongálása. (III. 59.) A ki a földjére tévedt idegen állatokat onnan elűzi és e közben néhányat megöl, elköveti-e más vagyona megrongálásának vétségét? — Jogos védelem a tulajdonra nézve. (VI. 56.) Más vagyonának megrongálása. — Kóbor kutya lelövése. — 1872 : VI. tcz. 18. §-a. (VII. 82.) 420. §. Vádlott abbeli cselekménye, mely szerint a temetőből két sírkeresztet elvitt és azok egvikét egy leány ablakába, másikát pedig ugyanannak ablaka alá helyezte, magában véve olyatén rongálás, pusztítás vagy megsemmisítésnek, mint milyet a B. T. K. 420. §-a a más vagyona rongálása vétségének tényálladéka megállapítására megkíván, nem tekinthető. Hanem miután a két sírkeresztet rendeltetésük helyéről tettleg csakugyan elvitte és azokkal mint sajátjával rendelkezett, cselekménye a B. T. K. 336.§-ának 2. pontja szerint minősülő lopás bűntettét képezi. (IX. 102.) 421. §. A B. T. K. 421. §-a alá csak azon cselekmény esik, ha valaki másnak ingatlan vagyonát foglalja el jogtalanul. Azon eset tehát, melyben valaki saját vagyonát, habác másnak valódi vagy képzelt jogai megsértésével foglalja el: az említett szakasz határozott kitétele alapján ennek rendelkezése alá nem esik. (III. 161.) Más földjére nagyobb mennyiségű kövek dobálása megállapitja-e a más vagyona megrongálásának vétségét? (V. 168.)