Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

226 való hatás az abban létező idegen ingó dologra, illetőleg azon idegen ingó dolognak vagy egyik részének a birtokos beleegyezése nélkül való eltulajdonítása, a tulajdonos physikai behatása alatt fentartott, éb igy a fuvarosnak sem birlalatában, sem birtokában nem létezett dolognak eltulajdonítását — ellopását — képezi. (II. 63.) A ki a másnak tulajdonát képező és véletlenségből birlalatába jutott ingó dolgot, habár a tulajdonost ismeri, sem ennek, sem a hatóságnak ki nem szolgáltatja, hanem megtartja: jogtalan elsajátítást vagy lopást követ el'? (II. 74.) Az, a ki a lopás elkövetésekor előzetes megállapodás folytán őrt áll: segéd. (II. 77.) Lopás. (II. JOI) Lopás. (II. 104.) Az, a ki a tettes által megragadott és a kerítésig felemelt zsák búzát a kerítésen túl átveszi, mint tettestárs vagy mint segéd bünös-e a lopásban ? (II. 126.) Lopás kisérlete. (III. 13.) Ha valaki bár észrevétlenül elejti a tulajdonát képező dolgot, de azon zárt helyiségben, hol a dolgot elejtette, tovább marad, az, ki a dolgot a tulajdonos jelenlétében el tulajdonítási szándékkal felveszi és elviszi, lopást követ-e el? (III. 61.) AB. T. K. 333. és 400. §-ai alá eső cselekmények halmazata. — Lopás. (III. 90.) A ki a lopás véghezvitelébe tettleg be nem foly, és csak a házbelieket a felvigyázattól elvonja: segéd. (III. 103.) (10. sz. teljes ülési döntvény.) Két forint értéket felül nem haladó oly czikkek, melyek habár csak bizonyos előkészítés, mint megfőzés, sütés, feltörés vagy megtisztítás, avagy más anyaggal való vegyítés után válnak az emberi élelemre használtatni szokott czikkekké : a K. B. T. K. 126. §-a értelmében szintén élelmi czikkeket képeznek, és ezeknek ellopása, ha a lopott élelmi czikk két forint értéket felül nem halad, a K. B. T. K. 126. §-a alá eső kihágást állapítja meg. (III. 155.) A magában álló borház nem tekinthető oly helyiségnek, melybe való behatolás a B. T. K. 330. §-a alá esnék. — Lopás. (III. 187.) Osztatlan közös tulajdonban levő dolgon a tulajdonosok egyike elkövethet-e lopást? (III. 198.) A lopás be van végezve, mihelyt a tolvaj a dolgot a meglopott személy házában vagy lakásán elrejtette, hogy azt onnan alkalmilag elvigye. (IV. 92.) Azon nő, a ki férje ellen vezetett végrehajtás alkalmával zár alá vett ingóságokat eladja, lopást követ el. (IV. 96.) A B. T. K.-nek az orgazdaságot meghatározó 370. §-ában emiitett «megszerez» kifejezés alatt csak a jogügylet (pl. adásvevés, csere, ajándék stb.) formájával bíró cselekmény által, azaz mindkét fél, a tolvaj és az orgazda szabad beleegyezése mellett történt megszerzés értendő. A ki tehát a lopott dolgot