Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

5 Szolgalmi jog. A szolgalom tárgyául kijelölt fabódé-terület nyilvános térhez tartozván s ily terek és utczák helyszínelés s telekkönyvi felvétel tárgyát nem képezvén, azokra telekkönyvi dologbani jogok nem is szerezhetők. — Azon igény, hogy a szolgáló telek — piacz — tulajdonosa köteles legyen az ott létező fabódét tovább is tűrni, s annak korlátlan haszonélvezetét megengedni, nem képez telki szolgalmi jogot, hanem osztott tulajdonjog iránti igényt, a haszonélvezet nem dologbani, hanem személyes szolgalom levén. (XXVI. 3.) A tulajdonosnak feltétlen jogában áll saját falában ablakokat nyitni, a meglevőket nagyobbítani s egyébként azokon tetszése szerint változtatásokat tenni. Ennélfogva felperes nem tilthatja el alperest azért, mert ez az ablakjog szolgalmával nem birt, attól, hogy ez felperes szomszédos telkére ablakot ne nyisson stb., illetve a nyitott ablakokat befalazza vagy a nagyobbított ablakokat előbbi állapotukba visszahelyezze. Az ablakjog abból áll, hogy az uralgó épület tulajdonosa a szolgalmi telek tulajdonosától igényelheti, hogy ez a világosságot és a levegőt tőle el ne fogja. Ha tehát ablakjoga van alperesnek, akkor ő eltilthatja felperest attól, hogy az ablakai elől saját telkén emelt épület vagy más szerkezet által a világosságot és a levegőt elfogja, ha pedig ily joga nincs, akkor felperest ebben nem gátolhatja; de a saját falában levő ablakok befalazására vagy kisebbítésére alperes az ablakjog szolgalmának hiánya miatt nem kötelezhető. (XXVII. 54.) Megszüntetheti-e felperes szolgalmi jogát, hogy alperes a szolgalom gyakorlását megakadályozó építkezést a közigazgatási hatóság engedélye mellett és felperes tudtával eszközölte? (III. 18.) Mennyiben igazolandó a telki szolgalomra nézve a szakadatlan gyakorlat. (III. I47-) Ha felperes épületének a szomszéd területén ültetett fák és bokrok ártalmára vannak is, alperesi szomszéd még sem marasztalható annak tűrésére, hogy felperes az ő fáit az ő területén legalyaztathassa, hacsak felperes be nem bizonyitja azt, hogy az ő telkéhez az alperes szomszéd telkén szolgalom van egybekapcsolva. (IV. 157.) Az oly birtok, mely már eredetileg nem volt a föld haszonélvezeti jogának megszerzésére irányozva, hanem abból állott, hogy a bérlő a bér évenkénti fizetése mellett a föld hasznát a tulajdonos tudtával annak akaratához képest évenként élvezte, nem állapit meg oly jogczimet, a mely a szolgalmi jog szerzésére alkalmas. (IV. 160.) A ki az ingatlant árverésen és telekkönyvileg szolgalommentesen vásárolta meg, az ellen a korábban megkezdett szolgalom gyakorlata, sikerrel ellen nem vethető. (V. 136.) Csepegés és eresz jogában való megháboritás. (VI. 22.) A visszahelyezési keresettel csak oly úthasználatnak megháboritása orvosol-