Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

2l8 jogszabály szerint könnyű testi sértési kihágást képezett, a B. T. K. 301. §-a által pedig súlyos, illetőleg könnyű testi sértés vétségének minősíttetik; tekintettel a B. T. K. 2. §-ára, mely a régi és az uj törvény intézkedései közül a legenyhébbet rendeli alkalmazni; könnyű testi sértési kihágásnak minősítendő és a büntetés neme elzárásban állapítandó meg. (I. 69.) Ha az erőszakos nemi közösülésre irányzott cselekvés közben ezen büntetendő cselekmény véghezvitelére irányuló szándékkal, habár nem a közösülés ténye folytán, hanem attól különböző cselekmény által testi sértés is okoztatott: vádlott a B. T. K. 95. §-ának rendeletéhez képest egyszerűen az erőszakos nemi közösülésben, mint súlyosabban büntetendő cselekményben mondandó ki bűnösnek, mig a testi sértés a büntetés kiszabásánál veendő mint súlyosító körülmény figyelembe. (II. 13.) Ha a hatóság közege hivatalos eljárása közben nemcsak bántalmaztatik, hanem a bántalmazás folytán testi sértést is szenved: a B. T. K. 96. §-ában meghatározott anyagi bűnhalmazat esete forog fen. (II. 27.) Testi sértés. — B. T. K. 301. és 302. §-a. (II. 68.) Azon közhivatalnok, ki hivatala gyakorlatában valakit tettleg annyira bántalmaz, hogy ez a bántalmazás folytán testi sértést is szenved, nemcsak hivatali hatalommal való visszaélést, hanem testi sértést is követ el, ugy hogy ilyen esetben anyagi bűnhalmazat forog fen. (II. 71.) Ha a B. T. K. 303. §-ában felsorolt sértések valamelyike fenforog, és a sértett fél betegsége 20 napnál rövidebb ideig tartott: vajon a 303. vagy 301. §. alkalmazandó-e? (II. 153.) A B. T. K. 301. §-a a testi sértésnek mint büntetendő cselekménynek meghatározásában a munkaképtelenség bekövetkezését nem mint kizáró ismérvet állapítja meg, ellenkezőleg elkövetettnek és a B. T. K. XX. fejezetében meghatározott körülmények szerint büntetendőnek rendeli a testi sértést mindazon esetekben, ha tettleges bántalmazás által a tettnek bárminemű, rövidebb vagy hosszabb ideig tartó gyógyulást igénylő sérülése okoztatott. (III. 119.) Önvédelem közben elkövetett könnyű testi sértés. (III. 59.) Becsületsértés és könnyű testi sértés eszmei halmazata. (III. 192.) A szándék megállapítása a sértés és az ennek előidézésére használt eszköz alapján. (IV. 13.) A ki másnak személyét vagy vagyonát jogtalanul megtámadja és az igy felkeltett, de a támadóra nézve veszélyessé vált védelem leküzdése végett bűncselekményt követ el, az tettének büntetőjogi következményei alól jogos védelem alapján lel nem menthető. — Halálos testi sértés? (IV. 79.) Ha a sértett fél a rajta ejtett könnyű testi sértés iránt a vádlottal egyességet kötött, ezen egyesség nem tekintethetik az indítvány visszavonásának és csak magánjogi következményeket vonhat maga után. (V. 19.) Jogos védelem az indulatban elkövetett könnyű testi sértés esetében. (V. 20.) Testi sértés esetében az orvosi vizsgálat feltétlenül szükséges. Az elkövetett