Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

2l6 288. s. Előkészületi cselekmény a gyilkosságra. (XXVIII. 76.) Az elkövetési szándéktól való elállás. — Habár a tettes elállása rendszerint magát az egész kisérlet büntetlenségét és igy valamely részes büntetlenségét is eredményezi és habár általánosságban el kell fogadni az érvelést, hogy a kedvezmény, melyet a törvény, a bűnös magatartás közelebb eső és veszélyesebb stádiumára vonatkozólag megadott, az még inkább áll a bűnös magatartás messzebb eső és kevésbbé veszélyes stádiumára; mindazonáltal tekintve, hogy a szövetség csak bizonyos csekély számú, de legsúlyosabb büntetendő cselekményekre vonatkozólag önálló büntetendő cselekményt képez, és hogy ezen legsúlyosabb büntetendő cselekmények már ez által is a törvény kivételes intézkedéseinek tárgyát képezik: a kisérlet büntethetlenségéből vont analógia a szövetségére vonatkozólag egyátalán nem alkalmazható. A B. T. K. bizonyos bűntettekre nézve önálló büntetendő cselekménynyé alakítván a szövetséget, ha ahhoz előkészületi cselekmény is járul: az ezen önálló büntetendő cselekményt megállapító cselekedeteket kivette ugy az előkészületi cselekedetek, valamint a kisérlet fogalma alul, s ennélfogva a büntetendő szövetség mint bevégzett önálló büntetendő cselekmény fogalmilag ki van zárva a kísérletre nézve fenálló átalános rendelkezések hatálya alól. B. T. K. 288. §. (IX. 121.) 290. §. A gyárszemélyzet gondatlan kezelése folytán történt dynamit-felrobbanás által okozott emberhalál gondatlanság által okozott emberölés vétségét képezi. (XXVI. 32.) A szülés körüli segély szándékos elmulasztása a B. T. K. szerint gondatlanság által okozott emberölés vétségét képezi. (XXVI. 91.) Ha valaki gondatlanságból a vasút átjárási sorompóját felnyitja és a vaspályára megy kocsijával, mely az ott megjelenő gőzmozdony által szétzúzatván, a benne ülő egyén halála idéztetett elő: gondatlanság által elkövetett emberölés vétsége forog fen. (XXVII. 64.) Gondatlanság által okozott emberölés vétségét képezi, ha a kis gyermek szeszes ital élvezetére unszoltatik, s annyira lerészegittetik, mikép közvetlenül ezen részegségi állapotából származott a halálát előidézett ok. Az apa is vétkessé válik az által, hogy gyermekét ivó társaságban minden felügyelet nélkül hátrahagyta. (XXVII. 108.) Oly esetben, melynél a halált okozott sérelmezésnek nem lehetett az elkövetett bántalmazásnál előre kisí ámítható, sőt csak valószínűségére nézve is a tettes lelke előtt lebeghető következménye: büntetendő cselekmény nem forog fen; azonban ha a bekövetkezett halál lehetőségének feltevése nem esett az emberi józan belátás körén kivül, ez esetben megállapítandó a gondatlanságból elkövetett emberölés vétsége. (II. 28.)