Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

n;4 A jogtalan elsajátítás és a 359. §-ban körülirt sikkasztásban való segítés képezhet-e anyagi bűnhalmazatot? (VIII. 50.) Több gyujtogatásnál részben tettes, részben bűnsegéd. — Bűnhalmazat ily esetben. (VIII. 79.) Az eszmei és anyagi bűnhalmazat kérdéséhez a B. T. K. 165. és 301. §§. esetében. (VIII. 168.) Folytatott bűntett vagy bűnhalmazat? (IX. 11.) A biróság nem mondhatja ki az anyagi halmazatot, ha a királyi ügyész a biróság véleménye szerint fenforgó két anyagilag concurráló büntetendő cselekmény egyike tekintetében vádat nem emelt. (IX. 48.) Anyagi bűnhalmazat. (X. 43.) 104. §. Oly cselekmény, melyet az elitélt jogerejü elitéltetése után követett el, nem képez halmazatot a jogerejü elitélés tárgyát képezett cselekménynyel. (III. 58.) Azon körülmény, hogy az elsőfokú biróság állítólagos bűnhalmazat esetében az együttes eljárást s ítélethozatalt mellőzte, semmiségi okot nem képez; a mennyiben az egyik vagy másik ügynek külön elbírálása a B. T. K» 104. §-ánál fogva az összbüntetés utólagos kiszabását nem zárja ki. (VII. 140.) Az összbüntetés megállapítása czéljából nem kívántatik az ugyanazon vádlott ellen később felmerült különösen csekélyebb fontosságú büntetendő cselekmény miatt, az eziránti vizsgálat befejezésének bevárása; hanem a már bevégzett vizsgálat esetében, különösen ha ennek tárgyát az utóbb felmerültnél súlyosabb büntetendő cselekmény képezi, a végtárgyalás elrendelhető ; azon a cselekményt minősítő, a vádlott bűnösségét és büntetését is meghatározó ítélet is hozandó; fenhagyatván az egyes cselekményekre külön ítéletekben megállapított szabadságvesztés-büntetéseknek, a B. T. K, VIII. fejezetének rendelkezései szerint összbüntetésbe való egybefoglalása azon időre, midőn az utóbbi vádak tárgyát képező cselekményekre vonatkozólag is szabadságvesztés-büntetést megállapító ítélet hozatott. (IX. 28.) IX. FEJEZET. A bűnvádi eljárás megindítását és a büntetés végrehajtását kizáró okok. 106. s. Az elévülés, ha a harmadbirósági itélet szökésben levő vádlottnak ki nem hirdettetett s ennélfogva jogerőre nem emelkedett, nem a B. T. K. 120. §-ának 4. pontja, hanem a 106. §. szerint a bűnügy folyamában kezdődöttnek és végződöttnek veendő. (XXVI. 80.) (3. sz. teljes-ülési döntvény.) Azon vétségek büntethetőségének elévülése vagy el nem évülése, melyek a B. T. K. 2. §-a alapján kihágásnak minősíttettek : az elévülésnek a kihágásokról szóló törvényben meghatározott szabályai (K. B. T. K. 31. §-a) szerint számítandó. (I. 71.)