Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

172 IX. FEJEZET. Fegyelmi eljárás. Ha a vizsgálat feleslegesnek mutatkozik, feltéve, hogy a panaszlott ügyvédnek volt alkalma nyilatkozni, a fegyelmi bíróság vizsgálat nélkül is hozhat vád alá helyezési határozatot. — Az ügyvédi kamara fegyelmi birósága azon esetben is, ha az ügyvéd fenyítő uton a vád alól felmentetett, a hozzája utalt iratokat átvizsgálni, és a fenforgó panaszokat, fegyelmi szempontból ujabban bírálat alá venni van hivatva. (XXVI. 74.) Fegyelmi vétséget követ el azon ügyvéd, a ki adósa járatlanságát és zilált vagyoni helyzetét felismerve, az alkalmat felhasználja arra, hogy rövid időközökben adósát beperelje és ez által a perköltséget szaporítsa. (XXVI. 87.) Fegyelmi vétséget követ el azon ügyvéd, aki az igazságügyminiszteriumhoz intézett beadványában a bíróságot alaptalanul gyanusitja. (XXVI. 88.) Az ügyvédség gyakorlatától való felfüggesztés az ügyvédrendtartás 105. §. a) pontja szerint a büntető bíróság vád alá helyezést rendelő határozatának jogérvényre emelkedésétől föltételezve nem levén, az ügyvédi kamara fegyelmi birósága nem függesztheti fel a fegyelmi eljárást azon okból, hogy a vádhatározat jogérvényre emelkedését bevárja. (XXVII. 32.) Fegyelmi eljárás elrendelése, ha az ügyvéd felét azzal ámitgatja, hogy felperessége alatt a keresetet beadta. (XXVII. 38.) A végrehajtást szenvedett és az igénylő között rokonsági viszony és érdekegység forogván fen, az ügyvéd méltán tekintheti a kettőt csak alakilag ellenfeleknek. (XXVII. 39.) Fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha a zálogbekebelezési kérvényt felének megbízása nélkül visszavonja és az által felének követelését veszélyezteti. (XXVII. 76.) Azon ügyvéd, a ki a teherbe ejtett leány megkeresése folytán a még meg nem született gyermek apasága és tartása iránti per megindítását elvállalja, nem követ el fegyelmi vétséget. (XXVII. 77.) Követelés vétele kényszerhelyzet felhasználásával. — Más ügyvéd ellenjegyzése melletti perlés. (XXVII. 78.) Az ügyvédi kamara a fegyelmi ügyekben nem mint "választmány", hanem mint "fegyelmi biróság» határoz és e minősége kitüntetendő. (XXVII. 82.) Felelős-e az ügyvéd irodaszemélyzetének azon mulasztásáért, mely szerint a megbizás el nem fogadásáról a megbízó felet kellő időben nem értesiti ? (XXVII. 99.) Mely esetekben tartozik az ügyvédi kamara az iratokat áttenni a fenyitő törvényszékhez? (XXVIII. 67.) Panaszos arra, hogy a panaszlott ügyvéd által beadott nyilatkozatra ellennyilatkozatot adjon, törvény szerint nem szorítható. (XXVIII. 114.) A fegyelmi vétség fenforgása hivatalból közlendő a kamarával. — A magán vadlónak az eljárást megszüntető végzés ellen felebbezése van. (I. 48.) Fegyelmi vétség elévülésének hatálya. (III.