Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

IÓ2 akadályozza a telekkönyvileg jogosított felet abban, hogy az előjegyzett zálogjog törlését annak elenyészte esetében per utján szorgalmazza. — Alperesi hitelező azon kifogása, hogy az osztályegyezség, melynél fogva felperes osztályrészt nem kapott, alperes jogainak kijátszása czéljából roszhiszemüleg történt: tekintetbe vehető-e a törlés iránti perben s alperes ily állítólagos sérelmének orvoslása ez útra tartozik-e? (VI. 25.) Az 1881: LX. tcz. 208. §-a értelmében telekkönyvi bekebelezés és előjegyzésnek helye csak azon esetben van, ha a haszonélvező haszonélvezeti joga telekkönyvileg be van jegyezve. Hitbizományi haszonélvezőre nézve, habár az őt a hitbizományi intézmény és az 1869 ápril hó 7-én kelt miniszteri rendelvény értelmében meg is illetné, telekkönyvileg kitüntetve nem lévén, csak az érintett törvények 213. §-ában, de nem annak 208. §-ában előszabott eljárás alkalmazható. (VI. 28.) Miután telekkönyvi feljegyzés tárgyát csak oly perek képezhetik, melyek valamely nyilvános jog megtámadására vagy valamely jelzálogilag biztosított követelés behajtásira irányozvák: a vagyonközösség megszüntetése iránti per, a tulajdonostársnak már meghatározott részét peressé nem tévén, a feljegyzés tárgyát képezhető perek egyik neméhez sem tartozik. (VI. 34-) Telekkönyvi kiigazítás iránti perben alperes az általa tett fizetések megtérítése iránti viszonkeresettel nem élhet. (VI. 109.) Zálogjog előjegyzése elrendelendő-e oly nyugta alapján, melyben az, hogy a ki ellen az előjegyzés kéretik, az összeget mint örökrészét felvette benfoglaltatik; azon kérdés megbirálása, vajon az fizetési kötelezettséget vállalt-e magára ez összeg iránt, valamint azon tagadás, hogy az okmányt állítólag alá sem irta, akadályul nem szolgálhatnak, mert ezen kérdések az igazolási útra tartoznak. (VI. 137.) Habár a bekebelezés törlési keresettel meg nem támadtatott, ez a követelés fenállását még nem igazolja. (VI. 153.) Roszhiszemüség hatálya szemben a telekkönyvi bejegyzéssel. (VII. 33.) A végrehajtási zálogjog bekebelezése nem rendelhető el, ha a közigazgatási bizottság a végrehajtást más személy ellen rendelte el, mint a kinek nevére az ingatlan tulajdonilag bekebelezve van ; a telekkönyvi hatóság annak elbírálásába nem bocsátkozhatik, mennyiben terheli a behajtatni kért adó a kérvényben megnevezett ingatlant ; a kérvény fölött csak a felmutatott okmányok alapján határozhat. A közigazgatási bizottsági határozat az 1876: XV. tcz 38 §-ában emiitett kimutatásokat nem pótolja. A végrehajtás elrendelésére a telekkönyvi hatóság nem is illetékes. (VII. 42 ) Habár az ingatlanok felosztása iránt beadott kérelem nem is tekinthető alakszerűén helyesnek, habár a birtokpereknek és vagyonközösség megszüntetése iránti vitás kérdéseknek bírói elintézésére nem is illetékes telekkönyvi hatóságnál adatott be s ez járt el: mégis ha a felek között a telekkönyvi hatóság részéről kiküldött közeg előtt egyezség jött létre, az eljárás nem semmisítendő meg, a felsőbíróság nincs hivatva ezen a felek között