Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

149 vehetők, s a mennyiben alperes ez ellen tiltakozott, a végiratban kihált tőeskü az aláírás valódisága tekintetében helyt nem foghat. (IX. 181.) C S Ö D J O G. (1840 : XXII. tcz.) A nőhozománybeli követelés nem a vagyonbukott közkereseti társaságnak, hanem csak kizárólag egyik tagjának tartozását képezvén : ezen minőségénél fogva a közkereseti társaság általános csődtömege ellen valamint meg nem Ítélhető, ugy egyátalán nem is sorozható. (XXVI. 6.) A perügyelőnek jogában áll ugyan hivatalos teendői egy részével saját felelőssége mellett egy más ügyvédet megbízni, de a csődtömeg jogi képviselete két egyén között a csődtörvény szerint meg nem osztható. (XXVI. 25.) Az, ki a haszonbérlő elleni csőd elrendelése után esedékes bérrészleteket kifizette, oly tartozást fizetvén ki, mely a csődtömeget terhelte, s igy ezen tartozásra nézve a hitelező vagyis a bérbeadó jogaiba lépvén, világos, mikép az a teljesített fizetés megtérítését oly joggal követelheti a csődtömegtől, mint ez a bérbeadó jogában állott volna. (XXVI. 46.) Habár az osztrák csődrendtartás érvényének ideje alatt megkezdett csődperben a m. kir. Curia mint semmitőszék a magyar csődtörvényre hivatkozott, ezen körülményből nem következtethető, hogy ezen csőd a magyar csődtörvény szerint kezeltessék és biráltassék el. (XXVII. 15.) Ha a csődtömeg gondnoka a csőd megszüntetése után a volt bukott ellen azon alapon, hogy ő a bukott valamelyik hitelezőjét a sajátjából kifizette, a kifizetett összeg megtérítése iránt pert indít, felperes által első sorban igazolandó az, hogy csődtömeggondnoki kötelességének rendes számadás beadása által kellően megfelelt. Ha ez nem igazoltatik és a csődiratokban sincsen a csődvagyon kezelésének eredménye számadásilag oly módon kimutatva, mely minden kételyt kizárna az iránt, hogy ezen vagyonból semmi sem maradt fen, mi a kérdésben forgó követelés leapasztására fordíttathatott volna és igy fedezet csakis más, a csődtömeghez nem tartozó vagyonból nyerhető, felperes keresetével elutasítandó. (XXVII. 19.) A csődválasztmány nincsen jogosítva perügyelőnek a csődtömeg activ pereiben felmerült munkadijait és költségeit megállapítani és utalványozni; perügyelő részére csakis egy megfelelő összegnek előlegképeni kiutalványozását hozhatja javaslatba. (XXVII. 45.) A csődeljárásban, ide értve a csődtömeg elleni igénypereket is, főeskű általi bizonyításnak csak mindkét fél beleegyezése folytán van helye és annak helye nincs, ha a beleegyezés az ellenfél által a tárgyalási jegyzőkönyvben ki nem jelentetett. (XXVII. 46.) agyatéki vagyonra nyitott csőd esetében, a vagyonnak hit alatti felfedezé-