Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

J3? • deni s ekkép önmaga szokott eltérni a társasági átalános feltételekben foglalt azon szabálytól, hogy az ily dijak Budapesten mint a társaság fióktelepén fizetendők, és azután ezen eljárástól eltérőleg egy alkalommal az esedékes dijról a nyugtát vidéki ügynökéhez le nem küldte: akkor a biztositó-társaság a kérdéses évnegyedre járó biztosítási dij le nem fizetésére a biztosítási ügylet hatályának megszűntét tárgyazó kifogást nem alapithatja. (III. ioo.) Az elveszett hajó utáni biztosítási összeg csakis a tulajdon vagy birtoklás czimén követelhető-e? (III. 168.) írásba foglalt biztosítási ajánlat alapján kiállított kötvény mellett nem jöhet birói figyelembe azon körülmény, vajon a felperesi biztosító társaság utazó ügynöke és alperes között jött-e létre a kötvénytől eltérő szóbeli megállapodás. — A kereskedelmi törvény 485. §. 4. pontja, mely szerint a biztosítási szerződés hatályát veszti, ha a visszatérő időszakokban fizetendő dij a lejáratkor le nem fizettetik, nem vonatkozik az első részletre, hogy tudniillik ily esetben az sem volna fizetendő, miután az ajánlat elfogadása esetében a biztosító nyomban viseli a koczkázatot, eme kötelezettség pedig hasonnemü ügyleteknél viszteherrel kapcsolatos. (IV. 27.) A biztosítási szerződésben foglalt azon kikötés, hogy az 504. §. 1. és 2. pontja alatt foglalt esetekben a befizetett biztosítási dijak egyharmada sem adandó vissza, mint törvénynyel ellenkező, érvénytelen. (IV. 70.) Tűzkár elleni biztosítás érvénytelen, ha a biztositott azon tüzesetek számát, melyek a biztositott tárgyat már érték, valótlanul adta elő. (IV. 161.) A biztositott öngyilkossága nem teszi hatálytalanná a biztosítási ügyletet azon esetben, ha bizonyittatik, hogy az öngyilkosság teljesen eszméletlen, a szabad elhatározást kizáró állapotban lett elkövetve. (IV. 164.) Ha a biztosító társaság a törvényes 6 hónap alatt a biztositottal biztosítási igényeinek kielégítése iránt levelezésben állott és nyomozásokat eszközölt, a határidő elmulasztásának következményeitől elállottnak tekintendő. (V. 23.) A biztosítási összeg nem képezi szükségkép a biztositott tárgyak megállapított értékét is és a biztosítási összegnek a kötvénybe való felvétele daczára, melyet a törvény parancsolólag szab elő, hiányozhatik a kötvényben a biztositott tárgyak megállapított értéke. (V. 95.) Kötvényben a ker. tv. 469. §-a 4. pontjának megfelelőleg kitett biztosítási összeg a biztositott tárgy megállapított értékét nem képezvén, a biztosítási szerződésben pedig a biztositott tárgyak értéke különösen megállapítva nem lévén, a ker. tv. 479. §-a első bekezdése értelmében, alperes tagadása folytán, felperes tartozott igazolni a biztositott tárgyaknak azon értékét, melylyel azok a tüzeset idejekor bírtak. (V. 107.) A ker. tv. 468. §-a csak egy parancsoló intézkedést tartalmaz, t. i. hogy a biztosítási ügylet érvényességéhez írásbeli szerződés szükséges, egyéb intézkedései pedig, tehát az is, hogy ha a biztosítási ajánlatot annak vételétől számitandó 48 óra alatt vissza nem utasította, az ajánlat elfogadottnak és így a szerződés megkötöttnek tekintendő, csak törvényes vélelmet állit