Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

129 illetve előállítható, az eladó a szerződés teljesítésére köteles, és ha ezen kötelezettségének eleget nem tesz, őt az 1881 : LX. tcz. 217. §-ában foglalt eljárás foganatba vétele mellett arra szorítani lehet. (X. 149.) Ül. CZIM. Bizományi ügylet. A bizományos jogosítva van ugyan a bizományi árut árverés (auctio) utján bizományba-adó beleegyezése nélkül is eladni. Ha azonban árverésen a folyó piaczi árnál kevesebb folyt be, a különbözetre bizományba-adónak felelős. — Ha eladási bizománynál bizományba-adó a megküldött számadásra nem nyilatkozik, hallgatása a számadás eredményében megnyugvásnak nem tekinthető, mert a keresk. törv. 370. §-a csak bevásárlási bizományra nyert alkalmazást. — Folyó piaczi ár bizonyítékául oly helyeken, hol tőzsde létezik, első vonalban a tőzsdei árjegyzések szolgálnak. (XXVIII. 82.) A bizományos által kötött ügyletből eredő követelést a bizományos alakszerű engedménye nélkül a megbízó nem érvényesítheti. Ily engedmény hiányát nem pótolja a bizományosnak — mint tanúnak — per során tett azon nyilatkozata, hogy a megkötött ügyletből eredő jogok nem őt, hanem a megbízót illetik. (II. 53.) Megbízó által a bizományos ellen indított perben a készpénzkövetelés után kamat csak a kereset megindításától követelhető; mert a követelés megállapítására szükséges összeszámolás a perben történvén, késedelemben levőnek a bizományos csak a kereset indításától tekinthető. (II. 98.) Ha a megbízó a bizományos által a megbízás értelmében foganatosított eladást a maga részére történtnek elfogadni vonakodik, mily kártérítési igénye van a bizományosnak? (III. 180.) A keresk. törv. 369. §-ában foglalt azon rendelkezésnek, hogy a bizományos köteles a megbízónak az ügyletről számolni s irányában azt, mit az ügylet alapján követelhet, teljesíteni: értelme csak az, hogy a mennyiben a bizományos ily elszámolásának a megbizó által jóváhagyását kieszközölni elmulasztja, a bizományi vis zonyból kifolyólag öt megilletőnek vélt s per utján érvényesített köv etelése ellenében a megbizó ugy a bevétel mint a kiadás tekintetéből a sz ámoskodás tárgyát nem képezett ügyletekre nézve a per folyama alatt is minden kifogását érvényesítheti. Az idézett szakasznak tehát oly értelem : hogy a bizományos a megbízója ellenében Őt illethető követelést per utján csak akkor érvényesíthetné, ha a megbizó számadását előbb már jóváhagyta, illetve a számadás helyességének kimondását felhívási per utján kieszközölte, annál kevésbbé tulajdonitható, mert a bizományi viszonyból folyó perek különben is számoskodás természetével birván, már az ily perben felhozhatók és elbírálhatók mindazon állított, illetve kifogásolt tények, melyek a követelés alapjául szolgáló ügyletek és számtételek helyességére vagy helytelenségére vonatkoznál. 4 VII. 124.) Tárgymutató. Hí. Q