Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)
126 Mennyiben hat ki az eladó felelősségére az, hogy a vevő a kifogásolt árukat szakértők által meg nem szemléltette s a rendelkezésre bocsátást elkésetten eszközölte ? (II. 121.) Ha a vevő az átvételt a kikötött időben és helyen nem teljesíti: az eladó jogosítva van ugyan a kikötött határidő-elteltével az árut az 1875 : 37. tcz. 351., 352. §§. értelmében beraktározni és nyilvános árverésen el is adatni a vevü költségére és veszélyére, de a.zon időre, mig az áru az átvételre kikötött határidő elteltéig vagyis a beraktározás napjáig az eladó birtokán saját felügyelete alatt volt, neki gondozási és felügyeleti dij nem jár. (III. 6.) Elfogadott «Offert» perfect szerződésnek tekintendő-e, ha az adásvevési szerződésnek Írásban leendő foglalása kiköttetett? (III. 162.) Ha a keresk. törv. 353. §-a által engedett választási joggal a vétlen szerződő fél már élt, választásától többé vissza nem léphet és az idézett §-ban biztosított alternatív jogok közül mást nem választhat. (IV. 17.) Más helyről küldött áru rendelkezésre bocsátásának a törvény által meghatározott joghatálya megvan akkor is, ha a rendelkezésre bocsátás az áru átvétele, sőt megérkezése előtt történt. (IV. 117.) Azon körülmény, hogy az eladás mustra szerint történt, nem zárja ki annak lehetőségét és bizonyítását, hogy az áru minőségére nézve felek között valamely különös megállapodás jött létre. (IV. 159) Az átadás végett a kikötött vasúti állomáshoz szállított áruk minősége körüli bizonyítás. — Becslő esküvel nem a károsodás ténye, hanem az igazolt károsodás összegének mennyisége bizonyítható. (V. 40.) Más helyről utánvét mellett küldött árukat elfogadni, illetőleg azokra nézve a keresk. törvény 346. és 347. §-aiban foglalt intézkedéseknek eleget tenni vevő csak akkor tartozik, ha a vételárnak utánvét mellett kiegyenlítése volt kikötve. (V. 87.) A vevő levelezési lap szerint az áru átvételét csak átalánosságban, az annak szállításában történt késedelem miatt tagadván meg, jogosítva van a perben az átvétel megtagadásának okait kifejteni. — A szállítás esélyeit, még az esetben is, ha fix ügylet köttetett, a vevő viseli. (V. 112.) Az adott mustráról különböző keverékben szállított árut, habár az a keverés folytán értékben emelkedett is, a vevő elfogadni nem köteles. (VI. 49.) Az adásvevési ügyleteknél, ha világosan ki nem köttetett is, az ügylet természetéből folyik, hogy az eladó az eladott tárgyat a vevőnek átadni is tartozik s habár az átadáshoz eladónak a helyszinén való személyes megjelenése nem szükséges is, mind a mellett lehetőnek kell lennie annak, hogy a vevő a megvett tárgyat átvehesse. Ha tehát a vétel tárgyát egy felépítmény (barakk) képezi is, ámbár a vevő a vételárt az átvétel előtt ki is fizette, azért, ha a barakk az átadás előtt véletlen vagy harmadik személynek vétkes cselekvése által elenyészett, a kárt az eladó tartozik viselni. (VI. 98.) Ha alperes az átadni kötelezett árut át nem adta, a szerződéstől egyoldalulag visszalépett s a foglalót felperesnek visszaküldte, de felperes az alperes
