Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

123 A foglaló jogi természete. 1875: XXXVII. tcz 277. 5- (IX. 159.) A biztosítási kötelező jegyben viszteher lévén kikötve a rajta található hátiratok általi áru-átruházások a ker. törv. 294. §-a szerint nem birnak ugyan forgatmány jellegével, vagyis nem áliapitják meg ugyanazon törvény 296. §-ának utolsó kikezdésében jelzett jogkövetkezményt, mindazonáltal ezen törvényes rendelkezések ki nem zárják azt, hogy ama hátiratok közönséges engedményeknek tekintessenek. — Biztosítási szerződés kötésével vállalt díjfizetési kötelezettség teljesítése. (IX. 167.) Deczember 3-án adott megbízás, mely akként szól, hogy a küldendő áru •lehetőleg már deczember 3-án uton legyen», habár nem értelmezhető is akkép, hogy az áru útra indításának deczember 3-án minden körülmények közt meg kell történnie, de a használt kifejezésre tekintettel, annak azon értelem sem tulajdonitható, hogy az útra indítás a második napon tul is megtörténhessék. Az ily megbízásnak egy-két nap alatt kell teljesíttetnie, mi alatt pedig a k. t. 331. §-a szerint két nap értendő. (X. 165.) II. CZIM. Vétel. A megrendelőnek, ki az árú meg nem érkezését s át nem vehetését nem is állítja, azon kifogása, hogy azt át nem vette, teljesen lényegtelennek tekintendő akkor, midőn kétségbe nem vonatott általa, mikép a megrendelt áru factura mellett hozzá elküldetett. — A kereskedői factura nem pótolhatja a rendesen vezetett keresk. könyvnek oly hitelesített kivonatát, mely pótesküvel teljes bizonyerőre emeltethetnék. (XXVI. 22.) Más helyről küldött árut ért veszély a kereskedelmi törvény 344. $-ához képest vevő által csak azon időponttól kezdve viselendő, midőn az áru a szállítmányozónak vágy fuvarozónak átadatott; az átadásig az áruval a rendes kereskedő gondosságávali elbánás eladónak áll kötelességében, miből folyólag tagadás esetében eladó tartozik bizonyítani, hogy a törvény által kötelességévé tett ezen gondossággal járt el. — Azon körülmény továbbá, hogy az áru a vasúti társaság által szállításra elfogadtatott, bizonyítékot a kellőleg teljesített gyöngyölés tekir tétében nem képez, mert a vasúttársaság a kereskedelmi törvény 425. §. 2. pontja szerint, azon károkért, melyek a begöngyölés hiányából származnak, szükségképen nem felelős, és igy a göngyölést vizsgálni érdekében nem állván, az árut hiányos göngyölés mellett is szállításra elfogadhatta. (XXVI. 68.) A kereskedelmi törvény 352. §-a az eladónak csak azt a jogot adja, hogy vagy a szerződéstől egyszerűen elállhasson, vagy a szerződés teljesítését és a késedelemből eredő kár megtérítését követelhesse, vagy végre az árut a'i keresk. törv. 347. $-ához képest a vevő rovására eladhassa és a kár megtérítését igényelhesse. Ellenben nem jogosítja fel az eladót kárának oly módon való felszámítására, hogy az áru tovább eladása nélkül azon különbözet megfizetését követelhesse, mely a szerződési és piaczi, illetőleg tőzsdei ár között a teljesítés helyén és idejekor mutatkozik. (XXVI. 84.)