Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

io8 A törvényhatóság közigazgatási bizottságának azon határozata alapján, mely­ben elrendeltetik, hogy a hátralékos adók és illetékek behajtása végett a végrehajtás ingatlanokra vezetendő, a végrehajtási zálogjog bekeblezése közvetlenül az illető telekkönyvi hatóságnál nem kérhető; hanem ily eset­ben is első sorban a végrehajtás elrendelése és a telekkönyvi hatóságnak a foganatosítás végett leendő megkeresése az 1881 : LX. tcz. 2. ^-ában kije­lölt bíróságnál szabályszerűen kérelmezendő. (X. 21.) Az 1881 : LX. tcz. 117. §-a csak az ingóságokra rendelendő folytatólagos végrehajtásról intézkedik. Ingatlanokra tehát a folytatólagos végrehajtást a 2. §-hoz képest, ugy mint az alapvégrehajtást, rendszerint a per bírósága van hivatva elrendelni. (X. 158.) Nem telekkönyvezett ingatlanra intézett végrehajtás esetében az igényper eldöntésére azon telekkönyvi hatóság illetékes, mely a végrehajtást az 1881 : LX. tcz. értelmében foganatosítja. (X. 159.) Ha alperesek nem is állították, mintha a hagyaték a tartozás fedezésére ele­gendő nem volna, a végrehajtásnak bizonyos megjelölt vagyonra való korlátozása nem szükséges. (X. 174.) MÁSODIK CZIM. Végrehajtás készpénzbeli követelés végrehajtására. I. FEJEZET. Ingókra. Ha igénylő anya bebizonyítja, hogy a lakásba, melyben a foglalás történt, ő maga beköltözött, s hogy a lefoglalt bútorokat ő hozta magával, az igé­nyelt tárgyak a zár alól feloldandók akkor is, ha végrehajtást szenvedett fia vele lakik is, később jővén oda lakni. — A különben igazolt tulajdoni igények elutasítása az által, hogy igénylő felperesnőnek férje által átadott tárgyakhoz a végrehajtást szenvedett vele lakó fiának apai jogon igénye lehet, törvényszerüleg nem indokolható. (I. 125.) Az 1876. XV. tcz. 71, §-a csakis a kivetés évében közös háztartást folytatott családtagokra terjed ki és nem alkalmazható oly esetben, midőn a behaj­tani kívánt adótartozás oly időből származtatik, mikor a végrehajtást szen­vedett igénylő felperesnek neje nem volt. (I. 147.) A bérbeadónak törvényes zálogjoga nemcsak a tőkekövetelésre s annak ka­matjára, hanem mindazon költségekre is kiterjed, melyek magának a tőke­követelésnek törvény utján érvényesítése és biztosítása folytán felmerül­tek. (11. 10.) Midőn a végrehajtás közpénztárból felvehető követelésekre vagy birói letétbe helyezett összegekre vezettetik, csupán annyiban van az 1881. LX. tcz. 2. és 18. §-ainak általános szabályai alól a 84. szerint kivétel, hogy a ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom