Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)
99 Ha behajtott összeg kiadása iránti perben panaszlott ügyvéd semmisééi panasznak czimzett beadványban az alsóbbíoku bíróság eljárását panaszló kereshetőségi hiányából kéri megsemmisíteni: a felsőbíróság felülvizsgálhatja-e az ügyet érdemileg? (III. 83.) A másodbiróság alaki törvénysértést követ el az által, hogy a hozzá intézett felebbezés tárgyát nem képező kereshetőségi jogot megállapitja és az elsőbiróságot, a mely már az ügy érdeme fölöttitélt, érdemleges határozat hozatalára utasitja. (V. 84.) Ha válóperben a fél az elsőbiróság ítéletét oly pontoki a is íélebbezte, melyek hivatalból megvizsgálás tárgyát nem képezik s a kir. tábla az elsőbiróság ítéletét helybenhagyván, az iratokat felülvizsgálat végett a kir. Curiához felterjeszti, ez a kir. tábla részéről hivatalból észlelendő semmiséget képez, minthogy teljes helybenhagyásnál a kir. tábla azon intézkedése, melylyel az iratoknak hivatalból felterjesztését elrendeli, a mennyiben ez által a hivatalból meg nem vizsgálható pontokra nézve a fél felebbezési jogától elzáratnék, lényeges alaki sérelmet foglal magában. (VI. 75.) Azon körülmény, hogy alperes fél a periratoknak a másodbirósághoz lett felterjesztéséről csak a másodbirósági ítéletnek meghozatala után értesíttetett és így a pernek előadásán jelen nem lehetett, egymagában véve oly alaki sérelmet, mely miatt a másodbirósági itélet megsemmisítendő volna, nem képez. (VII. 142.) Jogi személy törvényes képviselőjének mellőzése. — 1881 : L1X. tcz. 39. §. (VIII. 15.) ítélet megsemmisítése az 1881 : LIX. tcz. 39. §. 0) pontja alapján. (VIII. 85. Mi értendő az érdemben való határozathozatal alatt' — 1881 : LIX. tcz. 39. S- 0) pont. (VIII. 86.) Eltérés az ügyvédi rendtartás >8. §-ában kijelölt bíróság illetékességétől. — 1874: XXXIV. tcz. 58. §. - 1881: LIX. tcz. 39. §. c) pontja. (VIII. 137.) Mennyiben képez semmiségi okot a kereset azon fogyatkozása, hogy felperesek nem valamennyien névszerint, hanem részben csak összesítve lettek megnevezve, és hogy a kérelemben kitüntetve nem lett, hogy a követelt egész összegből mindegyik felperes minő részt vesz igénybe. — 1881: LIX. tcz. 39. S-a. (IX. 135.) Ha a fél az itélet kihirdetése alkalmával az ellen szóval felebbezést jelentett be, azon körülmény, hogy az utóbb írásban beadott felebbezési indokok a törvény által előirt alaki kellékekkel nem birnak, nem vonja maga után azon következményt, hogy a felebbezés átalában visszautasittassék, hanem csak azt, hogy az ügy egyedül a bejelentett szóbeli felebbezés folytán az írásbeli indokok tekintetbe vétele nélkül vizsgálandó meg. — Ügyvédi ellenjegyzés hiánya. (IX. 177.) Valamely ügy csak akkor lévén alaposan elbírálható, ha az ahoz tartozó összes iratok a határozatot hozó bíróság előtt fekszenek, a részleges iratok alapján hozott határozat megsemmisítendő. — Oly peren kívüli ügyek, melyek a tény azonosságánál fogva összefüggnek, a felső biróság által
