Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

97 Ha a kereset 50 írton felüli összeg iránt adatik he és felperes követelését a kereset beadása után történt törlesztés folytán szállította le, az 1877: XXII. tcz. által szabályozott eljárásnak helye nincs. — Ügyvédi munkadíj. (IX. J&) 21. §. A bíróilag kihallgatott tanuk vallomása szerint az alperes neje által tett azon nyilatkozatból, miszerint férjének adósságáról tudomással bir és azt ki togják egyenlíteni: a férjnek beismerésére következtetést vonni nem lehet; az ily nyilatkozat részbizonyitékot nem szolgáltat, következve mellé póteskü odaítélése helyt nem foghat. — Alperestől a miatt, hogy vagyonbiztonság elleni kihágásért fenyítve volt, a főeskii esetleges elfogadására vagy visszakinálására az alkalom nem vonathatik el, minthogy az 1868: LIV. tcz. 223. §. c) pontja a peres felek kölcsönös megegyezésen alapuló főesküre nem alkalmazható, a mint az az 1881 : LIX. tcz. 21. §-ának végpontjában kifejezést is nyer. (III. 5.) 22. §. Az 1881 : LIX. tcz. 22. §-ának első kikezdése jogot ad az esküre kötelezett fél ellenfelének az eskü kivételének mellőztetését s a per folytatólagos tárgyalásának elrendelését kérni az esetben, ha az esküre köteles fél vagyis az, kinek az eskü jogerejüleg oda ítéltetett, az ugyanazon törvény 21. §-ában említett büntethető cselekményért jogerejü birói határozat által a per meginditása után Ítéltetett el. A törvény nem tesz különbségét az eskü nemei között s nem forog fen ok, mely igazolná annak megszorító magyarázatát oly értelemben, hogy rendelkezése nem terjed ki az esetre, midőn kínált vagy visszakínált főeskü ítéltetett oda. A törvény jogot ád a félnek, a főesküt ellenfelének kínálni vagy visszakínálni, habár ez az ott megjelölt cselekményekért bűnösnek ítéltetett, de ebből épen nem következtethető, hogy ha akkor, midőn az eskü kínálásának vagy visszakinálásának jogával élt, ama körülmény fen nem forgott s ellenfelének elitéltetése után következett be, előtte el legyen zárva az eskü kivételének mellőzésével a per folytatólagos tárgyalása kieszközlésének azon módja, melyet az idézett tcz. 22. §-a nyújt, az odaítélt eskü nemére való tekintet nélkül. (X. 153. I. FEJEZET. A felébb vitel átalános szabályai. 25. s. A jogorvoslatnak a fél által történt helytelen elnevezése nem állhat útjában az elfogadásnak. (IV. 86.) Oly esetben, midőn az 1881 : LIX. tcz. 25. §-ához képest a felebbviteli beadvány minősége a helytelen elnevezés daczára a tartalom szerintitéltetik meg, a felebbviteli határidő is azon felebbvitelhez képest számítandó, melynek a beadvány minősíttetik. (X. 25.) Tárgymutató. III. -