Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)
93 és nem köteles a hagyaték birói átadását bevárni.— 1868: LIY. tcz. 502.5. (X 19.) Ha az öröklési igények a lefolytatott örökösödési perben hozott ítéletekkel már jogerejüleg elbírálva lettek és ha ezen Ítéletekkel szemben az érdekelt felek valamelyike érvényesíteni óhajtja az utóbb létrejött egyességet: ezt teheti önálló per utján, de az öröklési eljárásból folyólag perre utasításnak ez esetben egyátalán nincs helye. (X. 41.) A hagyományok kielégítésének kérdése a hagyatéki ügy rendezésével szoros összefüggésben lévén, az előzetes hagyatéki eljárás mellőzésével folyamatba tett hagyomány kiszolgáltatása iránti per időelőtti. — 1868 : LIY. tcz. 592. §. (X. 70.) Oly örökhagyó után, kinek rendes lakása a törvényszék székhelyén kívül volt, a hagyatéki tárgyalásra s az egyességnek a perrendtartás 583. S'ához képest való megkísérlésére azon járásbíróság illetékes, melynek területébe esik az örökhagyó utolsó rendes lakása. (X. 79.) A férj és a nő között kötött érvényes öröklési szerződést maga a férj ugy értelmezvén elleniratában, hogy ő azon szerződéssel csupán életfogytiglani haszonélvezeti jogot nyert elhalt neje hagyatékára: ezen — a tulajdonjogot kizáró — beismerését ő későbbi perirataiban sem vissza nem vonhatja, sem nem módósithatja ugy, hogy a haszonélvezet helyett tulajdonjogot \itasson maga részére. — Az öröklési eljárás költségei a hagyaték folyó jövedelmeiből fedezendők s azért a haszonélvező házastárs által viselendők a nélkül, hogy ő azok megtérítését követelhetné az örökösöktől, kik csak az ő haszonélvezeti jogának megszűnte után veendik át tettleg az örökséget. (X. 103.) Az örökség az örökhagyó halálával azonnal az örökösökre szállván, azon körülmény, hogy a hagyatéki tárgyalás még folyamatban van és hogy az örökség a jelentkezett örökösöknek még tényleg át nem adatott, a hagyatéki hitelezők igényeinek érvényesítését nem akadályozhatja, e szerint tehát a kereset időelőttinek nem tekintethetik. (X. 145.) Ha az egyesség az egyezkedő felek közt béltartalmára nézve szerződést képez, annak azon pontja, mely halál esetére való örökösödést szabályoz, örökösödési szerződésnek tekintendő, és — a szerződő felek nem lévén házastársak — érvénytelennek nyilvánítandó. Annak megállapítása azonban, hogy a hagyaték mily arányban illeti az örökösödési szerződés érvénytelennek nyilvánítása folytán jogosult örökösöket, a hagyaték körüli külön eljárásra tartozik. (X. 177.)
