Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

Hagyatéki ügyben, melynek tárgyát ingatlanok is képezik, megszűnik a járásbíróság további illetékessége, midőn az ügyiratokat a meg nem egyezett felek perre utasítása végett a törvényszékhez áttette s a törvényszék a feleket perre utasította. — A per befejezte után pedig, ha a hozott ítéleteknek végrehajtását oly akadályok gátolják, melyek további öröklési eljárás utján háritandók el : ezen öröklési eljárásra a ptrs. 590. §-a szellemében is immár csak a törvényszék lehet illetékes, mert nem volna helyes értelme annak, hogy az a biró, ki a per meg nem indítása esetében az osztályt eszközölni s az örökséget átadni tartozik, ugyancsak az osztály s átadás eszközlése végett a jogszolgáltatás késleltésével egy más bírósághoz tegye át az ügyiratokat akkor, midőn a hagyaték állásával s jogviszonyaival az általa elbírált perben megismerkedett. (II. 44.) Az 1881 : 59. tcz. életbelépte előtt befejezett és elsőbirósági ítélettel is ellátott felhívási ügyben a felhívott elhalálozása idejének meghatározására nézve a prtsnak a per befejeztekor még hatályban volt 528. ^-a szolgál zsinórmértékül, (II. 116.) Ha az örökösök a hagyatéki leltárból kitünőleg a hagyatéki leltár cselekvő állapotába felvett házassági óvadékot a hagyaték tulajdonául igén} lik. az örökösök, miután így örökségüknek tárgyát ezen igény is képezi, mint alperesek ezen óvadék erejéig is marasztalhatók, ez által harmadik személyek az ő netaláni erősebb jogaik megóvásában megakadályozva nem lévén. (II. 118.) Az a biró, ki a hagyaték tárgyalásában s az ingatlanok átadásában illetékesen eljárt: az ingó hagyaték átadása körül a szükségessé vált ujabb intézkedéseket pótlólag megtenni a dolog természete s az 1868: LIV. tcz. IX. czím VII. fejezetéhez képest szintén hivatva van, annál inkább, mert az egy örökhagyó után maradt ingók és ingatlanok egy hagyatékot képeznek s azért nem lehet, hogy az ingatlanokra nézve más, s az ingókra nézve ismét más biróság járjon el hagyatéki biróságkép. (II. 166.) A gyám, ki mint ilyen a hagyatéki ingatlant gyámhatósági jóváhagyás nélkül eladta s ugyanezen minőségben a vételárt átvette, saját személyében perbe idézhető a vevő által a vételár visszafizetése iránt. (III. 2.) Az 1868. LIV. tcz. 587. §-a feltételezi, hogy a hagyatéki tárgyalásokat, a melyek alapján egyesség nem sikerülte esetén az érdekelt felek valamelyike per útjára utssitandó, a hagyatéki biróság szabályszerűen, hiánytalanul eszközölte. Ebből önkényt !-övetkezik, hogy a mennyiben az ügy áUása a megelőző öröklési eljárás kiegészítését s a hiányok pótlását kívánja, ezt ismét csak [az eljárt hagyatéki biróság tartozik eszközölni. (111. 48-) Az örökhagyó helyett a hagyaték részére kirendelt gondnok vagy csak a hagyatékra örökösödési igényt tartó ösmert vagy ösmeretlen örökösei ellen inditandó-e a kereset? (III. 67.) Ha az osztozó testvérek egyike a közös birtokban kutat építtetett s minden közös vagyon megosztatván, a kútra tett kiadás kérdése az osztály alkal-