Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

*5 delmi 6 °/0 kamaton felül ugyanis még a bánatpénz elvesztésére is nem kötelezhető, mert a prdts 459. §-ának második bekezdése, mely szerint, ha az ujabbi árverésen az előbbi vételárnál kevesebb jönne be, a veszte­séget a korábbi vevő viselni tartozik, határozottan nem rendeli azt is, hogy a vételári különbözeten felül még a bánatpénz elveszítése is a visz­árverést szenvedettet terhelje, vagyis nem mondja ki, hogy a letett bánat­pénz a veszteség pótlásául nem forditható; ily határozott intézkedés hiányában tehát a vevőt mind a vételári különbözet kiegészítésére, mind pedig még a bánatpénz elvesztésére is kötelezni nem lehet. (XXVII. 69. Legf. itsz.) A kereseti kérelemnek vagylagosan történt előterjesztése elutasításra indokul nem szolgálhat, mert kettős kérelemnek előterjesztése nem perrendelle­nes. — Minthogy a prdts 447. §-a 2. bekezdése szerint a biztosítási összeg, ha az elemi kár a jogerőre emelkedett árverés előtt történt, első sorban azon hitelezőket illeti, a kik a biztosított tárgyra nézve zálogjoggal bírnak, ennélfogva ilyen esetben az, a ki a leégett ház újból felépítésére átvetie a biztosítási összeget, ha a kezében levő biztosítási összegre végrehajtást vezetett, e lefoglalás által a leégett házra bejegyzett volt jelzálogos hitele­zőknek elsőbbségi jogait nem érintheti. Megtartási jog alapján sincs jogo­sítva a biztosítási összeget saját követelései törlesztésére fordítani, miután a pénzt meghatározott czélra vette át; mindegyik jelzálogos hitelező jogosítva van követelni, hogy alperes a biztositási összegnek a jelzálogos hitelezők közt leendő felosztás czéljából az illetékes telekkönyvi hatóságnál letételére köteleztessék. — Azonban a biztositási összeg utáni kamatok letételére alperes az ily perben nem marasztalható, mert a biztositási összegnek jogtalan visszatartása miatti kár iránt alperes csak kártérítési keresette] vonható felelősségre. — Azon kérdés, mennyiben nyerjen fel­peres a biztositási összegből követelésére kielégitcst, szintén el nem bírál­ható az ily perben, mert a jelzálogos követelések sorrendének megálla­pítása s kifizetése az illetékes telekkönyvi hatóság hatásköréhez tartozik, (XXVIII. 47. Legf. itsz.) A telekre épített hombár, mely a talajjal oly szilárd kapcsolatba nem hoza­tott, hogy az állag sérelme nélkül elválasztható nem lenne, a ptrs 423. §-a a) pontja alá nem esik. (XXVIII. 86. Legf. itsz.) Az 1881 : LX. tcz. hatálybalépte előtt felmerült végrehajtási költség sorozása ingatlan vételára felosztásánál. — Polg. törv. rendt. 446. §. ai p. 1881 : LX. tcz. 189. és 256. §§. d) p. (VIII. 139.) IV. FEJEZET. Elsőbbségi és tulajdoni igények. Ha a végrehajtást szenvedett az igénylő felperesre átruházott ingatlan tekin­tetében magának a holtiglani élvezetet fentartotta, felperes a végrehajtást szenvedett életében a termések iránt tulajdonjogot nem igényelhet. (XXVI. 19. Legf. itsz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom