Dárday Sándor (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár XVI-XXV. folyamához (Budapest, 1881)

'.)() ben fennálló rendes eljárási szabályokba ütköznek, ba közjegyzői okmányban is foglalvák, közvetlen a végrehajtás el nem rendelhető. (Dtár XX. 20.) Az esetben is, ha az elsőbirósági itélet által felperes keresetével feltétlenül elutasittatott, a kereseti követelés iránt alperes ellen a kereset inditásakor kieszközlött biztositási foglalás feloldása, mielőtt ezen tétel végrehajthatóvá nem vált, el nem rendelhető. (Dtár XX. 33.) A perr. 338. §. 2. p. értelmében biztositás elrendelésének helye van oly felebbezett itélet alapján is, melylyel az elutasitott felperes ellenfele részére a perköltségben feltétlenül marasztaltatott. (Dtár XXIII. 4-1.) NYOLCZADIK CZIM. A végrehajtásról. I. FEJEZET. Általános határozatok. (345—380.) A csődperügyelő által a csődtömeg ellenében, annak követelései behajtása körül felmerült költségek és kiadások iránt támasztott követelése a csődbiróság illetősége alá tartozik. (Dtár XVI. 32.) A marosvásárhelyi kir. itélő tábla területén, hol még az osztrák ált. polg. törvénykönyv érvényben van, a hagyaték hitelezőinek azon törvénykönyv 813. §-a által megengedett egybehivása esetében, a hirdetmény kibocsátásának lehet-e felfüggesztő hatálya a már elrendelt végrehajtás foganatosítására ? (Dtár XVI. 35.) Tekintve, hogy az 1874. évi XV. czikk 1. §-a mindamellett, miként a tkönyvi hatósággal felruházott kir. járásbíróságokat telekkönyvi ügyekben is egyesbiróságokká alakította át, azokat az ily ügyek elintézésénél a ptrs 02. §-a ellenére továbbá is az 1808. évi 54. tvczikknek a rendes perbeli eljárást szabályozó fejezetében foglalt és 145—151. §-aibnn körülirt jegyzőkönyvi tárgyalás szabá-