Dárday Sándor (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár XVI-XXV. folyamához (Budapest, 1881)

8LJ lásnak helye nem lévén, ha mindamellett az elsőbiróság az igazolási kérvényt elfogadja és az igazolásnak helyt adván, a semmis, panaszt felterjeszti: e szabálytalan eljárás nem szolgálhat okul arra, hogy a semmis, megvizsgáltassék, hanem az mint elkésett hivatalból visszautasitandó. (Dtár XXII. 65.) Az, ki mint jogelőd, a részére megitélt esküre való jelentkezési kérelem beadására saját személyében jogositva volt, a jelentkezés elmulasztása miatt, az igazolási kérelemnek saját személyében való beadására szinte jogosítottnak tekintendő. (Dtár XXIII. 36.) Az igazolási kérelem alapjául szolgáló betegségi állapot nem csupán szakértő orvos bizonyítványa, hanem a perrendben megengedett s e czélra alkalmas bizonyitási módok s ekként tanuk által is kimutathatók. (Dtár XXIII. 70.) 1. Ha nem rendeli is világosan a perrend, de a dolog természetéből következik, mikép az elsőbiróság Ítéletének hatálya az elsőbiróság eldöntése alá tartozó jogorvoslattól függvén, mindenekelőtt ezen jogorvoslatot kell elintézni. 2. Ha az elsőbirósági Ítélet ellen felebbezvény, másrészről pedig igazolási kérelem adatik be, az elsőbiróságnak először az igazolási kérelmet kell tárgyalni s elintézni, s az iratokat a felsőbb biróságokhoz csak akkor lehet felterjeszteni, ha az igazolásnak hely nem adatik. (Dtár XXIV. 16.) A perrend a felebbviteli jogorvoslatok közül csak a felebbezvény beadási határidejének elmulasztása miatt engedi meg az igazolást ; ennek a semmis, panasz határideje elmulasztásánál helye nincsen. (Dtár XXIV. 18.) A megjelenési határidőnek ügyvéd általi téves feljegyzése nem tekinthető oly el nem hánthatott akadálynak, mely igazolás alapjául szolgálhatna. (Dtár XXV. 34.) Tekintve, hogy a külön törvény által szabályozott kisajátítási eljárásban a perrend általános szabályai csak annyiban alkalmazandók, mennyiben az 1868. évi 55-ik t.-czikkben azok valamelyikére hivatkozás történik ; tekintve továbbá, hogy ezen törvényczikkben olyan tétel, mely a perrendtartásnak kizárólag csak a peres ügyekre vonatkozó IV. fejezetében szabályozott eljárásra utalna, nemcsak nem létezik,