Dárday Sándor (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár XVI-XXV. folyamához (Budapest, 1881)

tekintve végre, hogy a földtehermentesitési rendelet szerint Ítélettel eldöntendő igényper semmiben sem különbözik más tulajdoni igényperektől, mig ellenben azon peres eljárások, a melyeket azon rendelet szerint végzéssel kell eldönteni, egészben az emiitett szabályok külön intézkedésein alapulnak, és oly különleges természettel birnak, hogy a ptrs által szabályozott eljárási módokhoz csak épen a jegyzőkönyvi tárgyalás módjára nézve hasonlítanak, hogy tehát a földtehermentesitési rendelet 39. §-a szerint Ítélettel vagy végzéssel eldöntendő vitás kérdések természetének különbözősége eléggé indokolja azt, miként a jogorvoslatok is különbözők legyenek a szerint a mint a vitás kérdést ítélettel vagy végzéssel kell eldönteni; mindezeknélfogva azon czélból, hogy a földtehermentesitési rendelet szerint végzéssel eldöntendő peres ügyekben is az 1856. évi január 1-én kelt nyiltparancs és 1857. évi április 8-án kelt miniszteri rendelet által, hivatkozással az akkor érvényben volt erdélyi ptrsra, fennállott három fokú felebbvitel fentartathassék, az átmeneti intézkedések 19. czikk 1. és 4. pontjának miként eddig is gyakorlatban volt, nem lehet más értelmet tulajdonítani, mint ' azt, hogy azon esetben, ha a kiutalási eljárásban felmerült vitás kérdést a földtehermentesitési rendelet 39. §. szerint Ítélettel kell eldönteni, ezen Ítélet ellen a másod- és harmadbirósághoz felebbezésnek, de azonfelül a kir. szemmitőszékhez intézhető külön semmis, panasznak is van ugyan helye, mindazon esetekben azonban, a melyekben a vitás kérdés iránt végzést kell hozni, e végzés ellen csak fokozatos felébb vitellel lehet élni, hogy tehát ezen esetekben a semmitőszékhez intézhető semmiségi panasz ki van zárva. Ezekből következik az is, hogy a földtehermentesitési ügyekben beadott és a kir. semmitőszékhez intézett semmis, panaszokat azon okból, hogy ily semmis, panasznak helye nincs, az elsőbiróság vissza nem utasíthatja, hanem a kir. semmitőszékhez felterjeszteni köteles, ennek hatáskörébe tartozván annak vizsgálata és eldöntése, ha váljon az ügy természete szerint a semmis, panasz hozzá helyesen intéztetett e vagy nem. (Dtár XX. ö.):;: Tekintve, hogy a számadási perben hozott itélet rendelkező részében